Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)
A pénzügyőri laktanya és adóhivatal épületét 1927-ben építették a Zichy utcában. A lakhatási engedélyt 1927. augusztus 5-én, az épülethasználati engedélyt 1928-ban adták ki 55 . Az adóhivatali épületben jelenleg a Klapka György Múzeum főépülete működik, a laktanyarészben pedig önkormányzati bérlakások vannak. A város szociális, közegészségügyi és népjóléti téren is fejlődést mutatott: a városháza alagsorában kapott helyet a Tüdőbeteggondozó Intézet, 1936-ban megnyitotta kapuit a Gyár utcában, a volt állami óvoda épületében a szeretetház melyben a szegénygondozás feladatát a Szociális Misszió Testület kedves nővérei végezték. 1938-ban, 5 évig tartó előkészítő munkálatok után, a szivattyú-telep környékén felépült a komáromi közvágóhíd, amelynél a „föld, kőműves és vasbeton munkát Komáromi-Gerla cégnek, az ács munkát Brüll Ignácnak, asztalos, lakatos, mázoló munkát Fejei Gézának, a vízvezeték és csatorna munkát Sircz Jánosnak, a bádogos munkát Töreky Gyulának, szobafestést ifj. Jády Jánosnak, üvegezést Borbély Gusztávnak ..." adta ki a város képviselő-testülete. A többi munkát nem helybéliek nyerték el. 57 Túl a nagy építkezések lendületén, az alábbi problémák foglalkozatták az embereket a Komárommegyei Hírlap oldalain: „Hogyan lehetne élettelen városkánk forgalmát kise életteljesebbé, pezsgőbbé tenni, hogy kellene azt a minden város által áhított idegenforgalmat megteremteni?... Hiszen természeti adottságaink nincsenek ...Ami idegenforgalmunk csak egy kis pezsgést jelentsen, egy kis lüktetést, elsősorban azt, hogy közvetlen környékünk, járásunk népe ne Győrbe, vagy Tatára utazzon, ha valamit venni, vagy eladni akar, hanem ide, hozzánk Komáromba. Jelentse másodsorban azt, hogy a városon keresztül haladó országutak autósai városunkba érkezve ne a gáz-, hanem a fékpedált nyomják le s ha nem is többre, de egy-két órára megálljanak nálunk. * Megoldásként az alábbi javaslatok születtek: „A környék lakossága akkor fog tömegesen városunkba jönni, ha ideutazását jó és olcsó közlekedési eszközök teszik lehetővé, ha a városba bejövetelkor kövezetvámmal nem sarcoljuk meg őket s ha kereskedőink és iparosaink jó kiszolgálást 55 4989/1927 pm., valamint 874/1961 In: Komáromi Fióklevéltár 56 A felmérési rajz a Komáromi Fióklevéltár tulajdona 57 A komáromi közvágóhíd versenytárgyalásának eredménye. In: Komárommegyei Hírlap 1937. nov. 6, 3. 21
