Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)
építkezések felülvizsgálatára 1928. szeptember 7-én került sor, a lakhatási engedély kiadására 1929. október 22-én. 49 A magyar-komáromi városháza és pénzügyigazgatóság hatalmas és monumentális épülete szemben az új polgári iskola palotájával épült, a város leendő központján. A város ugyanis csak Szőny község felé tudott terjeszkedni, ezért a szőnyi állami országút mindkét oldalán levő uradalmi földeket az Országos Földbirtok Bíróság kisajátította özvegy gróf Gyürky Viktornétól a város javára. Ezen a vonalon több száz ház épült, s 1930-ra a város keleti határa már a Székesfehérvár felé menő vasútvonalig terjedt. Ám a város déli és nyugati határait is kiterjesztették: Az Igmándi erőd két oldalán kiépült, Szőnyhöz tartozó Kisszőnyt 1922-ben, a nyugati szélén Koppánmonostort 1932-ben csatolták át Komáromhoz. A vámházakat 1930-ban az új határokra helyezték: a szőnyit a székesfehérvári vasút nyugati oldalára, az Országút déli felére; az igmándit az Igmándi erőd déli oldalán, az út keleti felére; a monostorit pedig a győri vasút nyugati oldalán lévő dombra, az út déli oldalára. 50 A komáromi városháza terveit szintén Gerstenberger és Árvé készítették. A részletes munkákat egy bizottság adta ki a polgármester vezetésével. A bizottsága tagjai között szerepelt még Jánossy Károly pénzügyigazgató, valamint dr. Zsindely Ferenc miniszteri titkár, író is. „A bizottság igyekezett arra, hogy az ipari munkákat lehetőleg komáromi iparosok kapják meg, amit Alapy Gáspár polgármester is teljes erővel támogatott. Ennek eredménye azután az, hogy az egyes munkáknál a helyi ipari cégek ajánlatai egyenlő összegek mellett mindenütt előnyben részesültek. " Az építési munkák 1928. április 19én, a húsvéti ünnepek után, az alapárkok kiásásával kezdődtek, s több mint félmillió pengőbe kerültek. A kivitelezők a következők voltak: „1. A föld, kőmíves, vasbeton és elhelyező munka, üveges munka, vászonredőny munka 303.401 pengő ... értékben Soukal és Hajagos építési vállalkozóknak adatott ki. 2. Az ácsmunka 34987 pengő ... értékben Beck Károly ácsmesternek. 3. A bádogosmunka, vízvezeték és szerelő munka 23268 pengő értékben Sircz János bádogos és szerelő mesternek. 4. A cserepező, burkoló és parkettamunkát 34979 pengő értékben Palatínus és Gerla építővállalkozóknak jutott. 5. Az asztalos, lakatos és mázoló munkát 58400 pengő értékben Petőcz János és társai (Fejei Géza, Horváth István, Papp Gábor) kapták meg. 6. A szobafestő és falmázoló munkát Sztratyil Ferenc iparos nyerte el. 7. A villamosberendezési munkálatokat (világítás és csengők) 3391 pengő értékben Könnyű Dániel és Társa vállalkozók nyerték. 8. A kőfaragó munkára Komáromi Kálmán és társa által beadott 44995 pengős ajánlat az ellenajánlatok beérkeztéig függőben maradt. "(A munkát végül ő kapta meg.) A lakhatási engedélyt 1929. december 18-án adta meg a polgármester. 51 Az építési munkák ideiglenes átvételére 1929. december 28-án került sor. „A városháza közelébe egész bizonyosan új házak fognak épülni, mert ez lesz a városnak a centruma és ennek közelében épül fel a járásbíróság új épülete is. [...JA város fejlődésének kétségtelenül a városháza építése adja meg a legnagyobb lökést. 49 7293/1929 pm. Komáromi Fióklevéltár 50 Számadó Emese: A komáromi kövezetvámról. In: Koppánmonostori kalendárium, 2005 51 9286/1929 Komárom város pm. In. Komáromi Fióklevéltár 19
