Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

N. A cég gőzmalmot is üzemeltetett, fakitermeléssel, fa-és építőanyag-kereskedéssel foglalkozott: ácsok számára végeztek fűrészelési munkát, építési vállalatokkal dolgozott, hídépítést, parkettakészítést és fahajók építését vállalta. Kisbéren fióküzemet működtetett. A telep 1892-ben leégett, de újból felépült és folytatta termelését. A századfordulón már 130 főt foglalkoztatott és gyermekmunkát is alkalmaztak: "Gyermekmunka akadt itt bőven. Részben a gépek mellett anyagot kézhez adni vagy elhordani, másrészt a placcon a parketta-anyagok válogatás, összerakása méret és minőség szerint. Ekkoriban a telep vezetője Milch Viktor, a tulajdonos Amerikát is megjárt fia volt. Az első világháború után az üzem csődbe jutott és 1928-ban leállt a termelés: ennek okai elsősorban a megrendelések drasztikus csökkenésében és a gazdag Felvidéki nyersanyagbázis megszűnésében keresendők. A Fatelep és a Szövőgyár (régi asztalosárugyár) elhelyezkedése (1932)

26 25 Dobi István: Vallomás és történelem. Budapest 1962,

1. kötet, 42-52. Dobi István lí letett Szőnyben. 12 éves korában a gőzfűrész telepre került gyermekmunkásként. 26 Klapka György Múzeum Térképtára december 31-én szü10 A déli városrészben a legrégebbi ipari létesítmény az 1880-ban alapított „Milch Emmanuelné és Milch N.

w gőzfűrésztelepe volt.