Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

1966-ban 33.500 Ft (felesége 12.000 Ft) kártalanításban részesült a "Csehszlovákiában volt vagyontárgyai társadalmi tulajdonba vétele miatt a 17/1964./VIIL(./Korm. sz. rendelet alapján előterjesztett kártalanítási kérelmére Komárom-i 1/2-1/2 házingatlanáért — családi ház építésére alkalmas házhely ingatlanáért. " Az áttelepülés után apósánál, Bazsánt Károly jónevű komáromi hentes-mészáros mesternél dolgozott, ahol munkája eredményeként a Komárom és Vidéke Ipartestület hentes és mészáros segédlevelét is megkapta. 1947-ben Komárom város lakáshivatala a Vág utca 10. szám alatti kétszobást házat utalta ki számára. Az indoklásban a következőket írták: „így kellett határozni, mert megállapítást nyert, hogy fent nevezettet a szlovákok kiutasították és nevezett jelenleg lakás nélkül van, illetve bútorozott szobában lakik negyed magával. " Amint minden igazolása (városi, megyei, és 1948. május 18-án a Belügyminisztériumtól az állampolgársági bizonyítványa) megérkezett, a Városházán kezdett dolgozni főkönyvelőként. 1952 januárjában könyvelőként átvette a Komáromi Ruházati és Szolgáltató Kisipari Szövetkezet. Ugyanebben az évben Budapesten, a Számviteli Főiskolán képesített könyvelői bizonyítványt szerzett. 1956-tól 1973-ban történt nyugdíjba vonulásáig a Komáromi Epületkarbantartó Kisipari Termelő Szövetkezett (később: Komáromi Építő Szövetkezet) főkönyvelője volt. 1961-ben elvégezte az OKISZ által rendezett alapfokú terv-statisztikai tanrolyamot. Először 196l-ben kérvényezte alkalmi útilap kiadását, hogy meglátogathassa a csehszlovákiai Komáromban maradt rokonait és barátait, mind erre, mind később útlevél-kérelmére elutasítással válaszoltak azzal az indokkal, nogy „rendőrileg kifogás alá esik". Már igen korán bekapcsolódott, pontosabban alakítója lett a város kulturális életének. Képzőművészeti adottságait kibasználva (kitűnően szobrászkodott) a komáromi szaktanács járási titkárságán belül 1948. október 28-án megalakult művészeti csoport titkára lett. Első bemutatkozásukra 1948. december 19- és 29- között került sor a Városbáza dísztermében. Kecskés László édesapja portréját mintázza 1963-tól a város megbízásából szervezte a komáromi múzeum ügyét, 1965. május l-jétől pedig a megalakítandó Klapka György Múzeum tiszteletdíjas vezetőjének nevezte ki Biró Endre, a megyei múzeum igazgatója. A múzeum-előkészítő munkák, a kiállítóhely felújítása, a kiállítás megszervezése hívta létre első ízben a múzeumbarátok körét, ám helyiség hiányában tevékenységük megbénult. 1972 végén újra alakultak a Művelődési Központ keretein belül. A kört 1975-től 1994-ig Kecskés László vezette. 1974-től a Jókai Mór Városi Könyvtár helyismereti szaktanácsadójaként is működött. 1957-ben a város megbízásából várostörténeti visszatekintést készített, amelyet gondos kutatómunka előzött meg. 1973-ban a Városi Tanács kiadta a mai napig is legjobban használható „Komárom története" című munkáját. Hegedűs Béla szerzőtárssal megírta az 1975-ben napvilágot látott „Komárom utcanévadói, műemlékei és emlékművei" című kiadványt. Klapka György Múzeum Adattára 24 Számadó Emese: 30 éves a Komáromi Múzeumbarát Kör. In: Komáromi Levelek 2002. (VIII. évr. ) 1. szám