Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Jegyzetek
73 11 3 Tóth-Kurucz János dunaalmási hagyatéka. A Komárom Megyei Földbirtokrendező Tanács 5580/46 sz. válaszlevele. 11 4 Később az almásfüzitői timföldgyár zagyterének bővítése során a tatai Kuny Domokos Múzeumnak alkalma nyílt arra, hogy sebtében és nagyon kevés pénzből leletmentő ásatásokat végezzen a nevezett területen, ezek igazolták Tóth-Kurucz feltevését. A romterületet jóvátehetetlenül, barbár módon tönkretették a görcsös iparfejlesztési igyekezet során, a rendszer szégyenére. 11 5 Tóth-Kurucz János dunaalmási hagyatéka. Tóth-Kurucz János 1920-ban lépett be a Kersztény Kisgazda-, Földmíves- és Polgári Pártba. 11 6 A választási törvény lehetővé tette azoknak, akik a választás napján nem tartózkodtak otthon, a kék színű választási névjegyzékkel másutt is leadhassák szavazataikat. A kommunisták emberei zsebükben a kékcédulák tömegével szavazókörútra indultak. 11 7 1948-ban hozták létre a Politikai Rendészeti Osztály és a BM Államrendőrség Államvédelmi Osztályának összevonásával. Legfőbb feladata az ún. „külső és belső reakció" elleni harc volt. Az ÁVO döntő szerepet játszott a koncepciós perek előkészítésében és az ítéletek végrehajtásában. 1949-1953 között, hatalma csúcsán, a minisztertanács alá rendelt, nagy létszámú saját fegyveres erővel rendelkező főhatóságként működött. Az élet minden területét ellenőrizte. Tömegesen követtek el visszaéléseket (letartóztatások, kínzások, internálások stb.). Tagjai jelentős szerepet játszottak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kegyetlen megtorlásokban. 11 8Ifj. Tóth-Kurucz János közlése alapján. 11 9 Ifj. Tóth-Kurucz János közlése alapján. 12 0Ifj. Tóth-Kurucz János közlése alapján. 12 1 Tóth Kurucz János dunaalmási hagyatéka. 12 2 Dolgozók Lapja, 1966. június 22. XXI. évf. 146.sz. 1. 12 3 DEÁK 1942, 478. 12 4 A második világháború alatt a szovjet katonai dúlás következtében pusztult el. Ebből közlünk egy töredéket az utolsó fejezetben. 12 5 KLEBELSBERG 604.
