Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Baráthegyi évek

56 Baráthegyi évek 1943-ban történt nyugdíjba vonulását követően Budapesten, az ottani lakásukban élt feleségével és négy gyermekével. A második világháború tüze pedig egyre csak közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg 1944. augusztus 27-én az Ojtozi-szorosnál átlépte Magyarország határát, és ezzel megkezdődött a háború katonai hadműveleteinek magyarországi szakasza. Az elsődleges célpontok azok az ipari telepek és gyárak voltak, amelyek hadi célokra termeltek. Budapest mint az ország legnagyobb ipari központja természetesen kiemelt célpontja volt a légitámadásoknak. Mivel a magyar légvédelem képtelen volt biztosítani a magyar légteret, sorozatosak voltak az országot és a fővárost ért légitámadások. Tóth-Kurucz János már a Budapestet ért első bombatámadások után,

1

0' hogy családját biztonságban tudja, a még 1902-ben Dunaalmáson vásárolt és 1920-1922 között átalakított családi házba költözött. A dunaalmási családi fészek a Barát-hegyen