Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

A közélet fórumain

43 csak veszedelmessé teszik a szociális átalakulás eredményeit, amelyek a sima átmenet helyett radikálisak is lehetnek.""

6 Bámulatos volt a politikai előrelátása, mert mint ismeretes, a háború vége nemzeti és társadalmi összeomlást, az ország és a nemzet feldarabolását és véres forradalmakat hozott. A problémákat szülőfaluja, Tzsa gondjain keresztül próbálta meg felvetni. A háború első évében pl. „Panaszok a faluból (az érem másik oldala)""' címmel foglalkozott a hadbavonultak segélyezésével, a rekvirálásokkal, és felemelte a szavát az otthon maradt családok ellehetetlenülése ellen, „Az izsai Ráchelek" című írásában az orvosok hadi szolgálatra történő behívása következtében egyre romló egészségügyi ellátásra, az egyébként kezelhető betegségekben elhunyt gyermekek növekvő számára, valamint a terjedő járványokra, azok hatásaira hívta fel a közvélemény és az illetékesek figyelmét.

m Rámutatott továbbá arra is, hogy a háborús propagandával ellentétben a háború sokáig elhúzódott, és hatalmas terheket rótt az ország népére. 1918-ban ezt írta az izsai földek kisajátításáról: „Az izsai elöljáróság a felsőbb hatóságtól értesítést kapott, hogy 1917 dec. hó utolsó napjaiban egy bizottság fog kiszállni izsára avégből, hogy a háború folyamára közcélokra 113 kat. holdat kisajátítsanak határukból. Ez a hír nagy izgatottságot keltett az izsai gazdák között. E faluban ugyanis csupa kisgazda van pár holdas birtokkal, aki a magyar ember örökölt természeténél fogva reszket a földért s némelyiknek csupán abban a dűlőben van egy-két holdas parcellája, amelyikre a kisajátítást tervezik. Az eddigi földtúrásokért is csak nevetségesen csekély pár fillért fizetnek kárpótlásul, s ezzel az új ténykedéssel sok harcoló ember családja marad otthon betevő falat nélkül. A háború csupa igazságtalanságból történik, s ezzel a kisajátítással csak nagyobb igazságtalanságot vagy enyhébben szólva ésszerűtlenséget és méltatlanságot idézhetünk fel. Komárom ugyanis körül van véve nagybirtokkal. Ott van pl. az izsai határban a várostól ugyanily távolságban Harcsás puszta, Gyürky grófnő 700 holdas pusztája. Ott fekszik a kisajátítandó földek mellett a Tulipán major, a Zsitva másik partján egy másik nagybirtok, a csallóközi részen a többezer holdas darányi birtok, Harkály felé megint ezer holdak. Mindegyik vasút mellett van, azt se kell építeni, csak egy kis kiágazást, míg Izsára egész új vonalat építenek a tervezett épületek mindegyikéhez és ezzel is sok kisgazda földjét szelik át. Ha kellő méltányos kárpótlást fizetnének, az izsai gazdák szívesen átengedik ezt akármelyik nagybirtokosnak, vagy felmentett bérlőjének; ha meg kárt tesznek, azt is jobban elbírja ez a nagybirtok s ne tegyenek tönkre