Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

70 Lehet, hogy Wosinszky az igazán megbecsülhetetlen helyi ismerettel állította ezt, s csak a papir mutatja ezt is, de ha a rómaiak egy már meglevő parti erőddel szemben egy másikat is akartak épiteni, azt bizonyára a főág mellé épitik s ha contra, akkor azon túlra is. Hogy nem volt barbár terület, az megengedhető, hiszen erről a váci erődnél már volt is szó. Wosinszky szerint e contra erőd most iszappal van temetve, falai pedig, részben, a Dunába szakadtak. A Duna által borított részt nem számítva 85 m. hosszú és 59 m. széles teriiletet zárt be. Oldalaival pontosan a 4 fő égtáj szerint igazodott. Az alapok 145—190 cm. vastagok, ezeken belül, vagy 5 északi irányú keresztfal alapot is megállapított. AJapjaiban a kő és tégla váltakozó rétegekkel voltak rakva. Hatdrb. innen való feliratos emléket is közöl Wosinszky. Ezek közül hármat br. Bézsán ottani birtokos egyik gazdasági épületébe építettek be, ezek egyelőre hozzáférhetetlenek a tudomány számára, Egy a községházára, kettő pedig Wosinszky birtokába jutott. Ezek egyike négyszögű oszlopkő, magassága 103, szélessége 64, vastagsága 44 cm. 8 cm-res kerettel bír. Felírása: INP(eraíori) CAES(ari) L(ucio) SEPT(imio) SEVERO PIO PERTINACI AVGVSTO AR A B( i co) A D

IA B(en i co) PARTHICO MA Sic XIMO P(atri) P(atriae) TRIB(unaciae) POT(esfaíis) NONVM IMP(eratoris) VNDEC1MVM CO(n) S(uti) SECVNDVM PROCO(n) S(uli) COH(ors) SEPTIMA BR(eucoram) C(ivi um) R(omanorum) EQ(itum) E feliratos kő ideje a Kr. u. 204 évre esik, mert Septímíus Severust 193-ban kiáltották ki császárrá, ez pedig uralkodásának 11. évében (UNDECIMUM) állitlatolt."