Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

56 szással, hogy csak hozzávetőlegesen nézte 80 -öl területűnek. Ugyanakkor belső épületek alapjaira is akadtak, melyeknek 2 m. vastag falai voltak s ezt a praetorium nak nézte. A 80 D-ölnyi burgus mindenestől sem nagy praetoriumnak s azok a falak valószínű magának az erődnek alapjai voltak s az össze-vissza bányászott föld miatt nem vette tán észre, hogy nem belül ásnak, hanem a szélén. Akkora erődben, de sehol sem fordulnak elő belső alapok ilyen méretekkel, s ez is a körfal megtalálása mellett bizonyít, mert a külső várfalak átlag 2 m. vastagságnak felelnek meg. (Leányvár 67X21 nr. területű főépületének 1'30 m. vastag falai voltak.) Egy téglát OFARN MAXENTIA V1N bélyeggel találtak. Hasonló ez a Dunakörnlőd melletti Ismos szigeten talált OFAPNMAXENTi AP jelzésűhez, s Pómer felteszi a kérdést, hogy nem olvasandó-e ezeken a VIN VINCENTIA-nak; melyet Mommsen i. m. 474. I. 3773. sz. alatt Trans-Aquincurnmal vél azonosnak? Még LVPICINITPIBunit is talállak, melyhez hasonló Brigeíióban, Leányvárott (egy drb) is került elő. Hogy a gróf Károlyiak fóthi kastélyának kövei (C.I.L. III. 3645, — 3616, — 3617) innen kerültek-e oda, vagy Contra-Aquincumból ? nem tudjuk. Pilismaróton és a váci Balhavárban is előfordultak. Borovszky Samu

1 is tett erről rövid jelentést s szerinte ez a kis vár kiemelkedő halmon egy őskori temető szomszédságában s azzal egyetemben valamikor szigeten feküdt, mert ezt a Duna egy régi 1 Arch. Ért. XIII. 283—64—1893.