Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

24 vagy Szakállasbálványnak. Az ispání lakon egy kövön e betűk olvashatók 1 • O • M P P O SALVTE COL azaz; Jovi optimo maximo pro salute coloniae vei coloniarum. E tábla hihető, hogy Ács, vagy Szőny környékéről hozatott ide valamely keresztény templom építéséhez, mert többek szerint a rómaiak a mostani Csallóközben megtelepedve nem voltak". Mikor a Kis-Alföld medencéje még egy a környező hegyek lábáig elterülő tenger volt, már akkor voltak bizonyára feljebb emelkedő homokpadjai kisebb szigetféléi, úgynevezett uszadékkupjai. A történelem előtti lecsapódás alkalmával is keletkeztek ilyen hordalékszigetek, milyeneket ma is építenek a folyók s a szabályozásoknak nem kis gondot okoznak. Ilyen halom, tumulus a szakállasi is, amint azt Ortvay meg is említi

1. Ezek a szigetdombok azután önként kínálkoztak lakóhelyül az ott élő halász-vadász embereknek, amint azt pl., hogy Komárom környékén maradjunk, a naszvadr leletek is bizonyítják.

3 Szakállastól beljebb, délnyugatra fekvő NagyTany és Nagy-Keszi határában is vannak ilyen őshalmok, tele praehistorikus edény töredékkel. Akik Komárom és Fiizitő között a vasút mellett ismerték a M. Á. V. által nemrég lehordott tumulust, láthatták annak a hordás alatti kereszt metszetét (egy kicsit még ma is szemlélhető), hogy egy méternyi humus alatt tiszta vizfenéki dilluviális quarc halom volt. A mult század 80-as éveiben a vasútépítés alkalmával felismert római ut (Berkoviçs Borota, ásatásom az ószőnyi táborban, Arch. Ert. VI. k. 392. 1.) mely azonos a maival, közvetlen a domb alatt húzódott el s mert a Dunának egy oldalága akkor egészen eddig kanyarodott be, ott egy római őrtoronynak 1 Magyarország r. vizr. il. 212-372-373—375. 2 Rómcr i. m. 157. Lehóczky Tivadar, Arch. Krt. VIII. 217. 5 Dr. Baranyay József. „A cégi Csallóköz" 17.