Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János
19 ugyan amellett bizonyítana, liogy azt egy ottlevő római erőd falaiból nyerték. Mert építőkő Pozsonyban is volt elég és ami feliratos és alakított kő a középkor folyamán, vagy később is ide került, annak mint antiquitásnak kertekben, épületek falában stb. csak diszitő szerepe volt. így kerülhetett egy kő a városház lépcsőházába is. 1 A várhegyi köveken kívül Pozsonyban még több nyoma is maradt annak, hogy ott a rómaiak laktak. „Midőn a Lőrinckapu-utcában álló primási bérházhoz az alapfalak helyeit ásták, római fundamentumokra akadtak, melyek oly szilárd minőségűek voltak, hogy szét kellett azokat robbantani. Innen a római téglákat és faltörmeléket szekérszámra hordták a Dunába. Bélyeges téglákból Esztergomba is küldtek a hercegprímásnak. A városi múzeum is bír innen bélyeges téglákat, valamint Feigler Ignác és Lanfranconi Enea urak is. Az ez utóbbiaknál levő darabokon a légió XV. Apo (liniaris) valamint az Atih'e Firmae 1 bélyegek olvashatók. Ugyancsak itt kerül elő egy női csontvázat tartalmazó sír is. A csontváznál üveg gyöngysor feküdt. A Moteschiczky féle ház területén ugyancsak római alapfalakra bukkantak, valamint római edényekre is. A Mihálykapuutca csatornázásakor is találtak római ezüst és bronz érmeket a Clarissa utcában 2 m. mélyen bronz fibulákat, a primási palota előtt pedig 9 lábnyi mélyen a római út burkolatát is megtalálták." A Pozsonyban és környékén talált barbar pénzek több faján kétségtelenül megállapították a római hatást. Ezeket az érmeket Mommsen 3 quad, vagy 1 DIS PATRIBVSAA ALPHO ETEAN DRIO PRO SAL DD NN CLND VOR INS P.QCOHDCNPRG ETCLM.AXNVSK1L DOM CAN-V-S-L-L2 EFIRMA 3 Geschichte des Rom. Münzwesens 693. 1. 2*