Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

16 tövén Párkányt és Kövesdet, s velük szemben Esztergomot és Szentgyörgy-mezőt. Az Ipoly tövén Helenbát és Szobot és velük szemben a lakott Basaharc pusztát, a Tisza tövén Titelt és vele szemben Zalánkemént, a Maros tövén Ó és üjpalánkát. Így a Lajtánál Magyaróvári, a Rábánál Győrt, a Drávánál Almást és Eszéket. A Száva tövén Belgrádot, Zimonyt stb. E helyek legtöbbje ugyanis már a rómaiak alatt, vagy legalább is a későbbi korokban megerősíttetett. Hogy nem a Duna és Morvaszögét uraló „Dévényi-tetőt" erősítették meg a rómaiak (bár később őrtorony ott is lehetett) azt következetes stratégiai elvből tették. Ők nem féltek a nyilt csatáktól, sőt szerették azt s fölényük ott válhatott ki legjobban, s az aía-val kiegészített csapatoknak itatás, viz, élelmezés és több miatt nem voltak oly alkalmasak a magaslatok. A pannóniai limes mentén Castra ad Herculem (Pilismarót) Crumerum (Dilluvialis törmelékdombon Nyergesujfalu) kivételével a (Salva v. Solva helyét még nem ismerjük) a többi mind síkon feküdt." Dr. Zavadil József az osztrák számvevőszék osztályfőnökének Dévényben villája van, s ott szokott nyaralni is. Mint a nagy Svatopluk birodalmának emlékeiért lelkesülő szláv ember, hivatalán kívül minden idejét arra szenteli, hogy kimutassa, miszerint Svatopluk fővárosa nem a morvaországi Velehrad, nem is Nitra és Vratislava,

1 hanem Devin (Dévény) volt. Az ottani nagybirtokos Pálffy herceg és a Műemlékek Országos Bizottságának engedelmével több ízben ásatott is már ott a környéken, természetesen elsősorban a középkori szláv nyomok után kutatva, s eddigi eredményeit 1912-ben egy könyvben foglalta össze.

2 Ennek 38—39 lapjain azt mondja, 1 Pozsony helyett következetesen használja Vratislavát. 2 Velehrady Devin a Nitra prispenek kurceni polohy Hlavinko Mesta velkomaravského napsai Dr. Josef Zavadil.