Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

Kr. e. 31. szepí. havában Antonius és Octavianus közöli eldőli a harc s ezentúl a birodalom felett csak egy imperátor uralkodott. 30-ban Egypíom is római tar­tomány lett 1 s így az egész földközi tenger és környéke Róma uralma alá került. Maga a Mare Internum nagyobb száraz föld, szélesebb partszegély nélkül csak egy keret nélküli kép maradt volna, csak Hispania, Italia, Balkán, Kis-Ázsia és Afrika egészítették ki egy összefüggő hatalmas birtoktestté, melynek ideg­rendszere, vérkeringése volt a tenger, öbleivel és egyéb tagozódásaival. A mindenről öntudatosan gon­dolkozó Róma azonban nem elégedett meg azzal, hogy pl. a Balkánt csak tengeren tudja elérni és adminisztrálni, hanem egy legközelebbi szárazföldi útra is volt szüksége s az adriai szomszédságon kívül ez is ösztökélte Illyria és Pannónia meghódí­tására is. Augustus még triumvir korában hozzálátott e területek megszerzéséhez s már Kr. e. 10 körül csá­szári kormányzás alá helyezi Dalmáíiát, Moesiát és Pannoniát Illirycurn néven s a helytartók (Legati Augusti pro praetora^ kormányozták őkeí. a Pannoniát és Noricumot Tiberius caesár szervezte új provinciákká,'' még pedig mint olyanokat császá­riakká. Pannónia alatt most a inai Dunántúlt értjük, mely teriiletet északról és keletről a Duna, nyugaton az Alpok, délen meg a Dráva határol. Kiegészítve ezen területet egy az Ausztriából elveendő keskeny 1 Velleius l'aterculus II. 39. 2 Dio Cassius 56. 31. 8 Velleius II. 30, — Corpus inscriptonum latinarum III. 1741.

Next

/
Thumbnails
Contents