Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
II. fejezet. A tímári munka Az állatbőrökről Az állatról lehúzott bőr elveszti puhaságát, rugalmasságát és kiszárad, másrészt a nyúzás után különféle bomlási, rothadási folyamatok indulnak el benne, aminek következtében előbb-utóbb tönkremegy.55 A bőr kikészítésének célja, hogy a nedves állapotban romlandó, szárazon pedig kemény és törékeny nyersbőrt úgy alakítsák át, hogy az megtartsa rugalmasságát, simulékonyságát anélkül, hogy elrohadjon, és a víz behatásának is többé-kevésbé ellenálljon,56 ami meglehetősen bonyolult eljárás, mert a felhámból (epidermis), a tulajdonképpeni bőranyagból {irha, korium, cutis) és a hájas rétegből álló bőrt57 bomlandó anyagok: víz, proteinek (fehérjék), zsírok és ásványi sók alkotják.58 55 GÁBORJÁN 1962, 100. 56 HOLLUB 1948, 83. La Lande a XVIII. században ezt a következőképp fogalmazta meg: „A növényi cserzés alkalmazása nyersbőröknél semmi más, mint a nyersbőr természetes nedvességének és zsírosságának az elvétele, a rostocskák vastagságának a növelése és ugyanazok szövetének tömörítése.” (LA LANDE 1766, 321.) 57 HOLLUB 1948, 6. 58 HOLLUB 1948, 12. Bár az állatbőr felépítése függ az állat fájától, nemétől, a táplálkozási és éghajlati viszonyoktól, anatómiailag nagyon hasonló szerkezetű. A vékony réteget alkotó felhám sejtekből van felépítve, amelyek az alatta fekvő bőranyag réteggel határos részen hengeresek, erősen nedvdúsak. Közvetlenül a barkán fekvő sejtréteg a bőranyagnak a felhámba nyúló szemölcseiben lévő hajszálvéredények és nyirokerek közvetítésével táplálkozik. A felhám sejtjei igen életerősek, osztódás útján állandóan szaporodnak, miközben a régebbi sejtek lassan a külső felület felé nyomulnak. Minél jobban távolodik el a sejt a barkától, annál jobban ellaposodik, kiszárad elszarusodik. (HOLLUB 1948, 6.) A felhámot két nagy részre lehet osztani, mégpedig a nedvdús nyálkahártyára és a szarurétegre. A felhám egyes helyeken kisebb betüremlésekkel hatol a coriumba, más helyeken nagyobb betüremléseket, szőrtüszőket alkot. (HOLLUB 1948, 7.) Gyökerénél fogva utóbbiban kapaszkodik a szőrzet. A felhámot még az izzadságmirigyeknek a bőr felületére tartó vezetékei is áttörik. Az irha és a hájas réteg túlnyomó részt rostokból, rostkötegekből áll. Ezek kétfélék lehetnek: a kollagén rostokat apró rostocskák, illetve rostelemek alkotják, melyek különböző vastagságúak. A rostoknak nincs végük, hanem egyetlen végtelen rostszálként alkotják a nyersbőrt. Egymást sokszorosan keresztezik, áthurkolják és így alkotják a bőr tulajdonképpeni szövedékét, miáltal a bőrnek rugalmasságot, szívósságot, ellenálló képességet adnak. Mintegy vázat alkotva biztosítják a bőr szilárdságát és feszességét. A kollagén rostelemek között nagy regenerálódó képességű kötőszöveti sejtek találhatók. Az irhában szintén két réteg különíthető el. A felhám felé esik a szemölcsréteg, amely a szőrtüszők alsó végéig tart. A felhámmal érintkező rész a különösen finom rostokból álló és igen tömött, fényes felületű barka. A szemölcsrétegbe egyes helyeken a felhám betüremlik és a szőrtüszőket alkotja, amelyekben a szőrszálak ülnek szőrhagyma segítségével rögzítve. A szőr a szőrtüsző alsó végén keresztül táplálkozik. A szőrtüszőbe torkollnak a fürtös faggyúmirigyek, míg a szőrtüsző alsó végéhez a szőrállító izom kapcsolódik. (HOLLUB 1948, 8.) A szemölcsrétegben vannak még izzadságmirigyek, melyek vizet, sókat, húgyanyagot választanak ki, és véredények, amelyek révén a felhám táplálkozik. A szemölcsréteg elsősorban hőszabályozó funkciót lát el. A szemölcsréteg alatt fekvő recés réteg vastagsága változó, rostjai vastagabbak, durvábbak, és egymást receszerűen keresztezik. Szerkezete egyneműbb, a legkevésbé megszakított, a legegyenletesebben tömött réteg, ezért a bőrnek szívósságot ad. (Főleg a szemölcsréteg felé eső része. A húsoldal felé azonban mindinkább lazábbá 57
