Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

Mellékletek

4. melléklet

Eötvös Loiánd Tudományegy etem Bölcsészettudományi Kar Középkori- és Koraújkori Régészeti Tanszék Dendrokronológiai Laboratórium 1088 Budapest Múzeum krt. 4/b. tel/fax: (+36) 1- 266-08-63

A Baj - Kovácsi-tó lelőhelyen az egykori tó gátján talált nagyméretű tölgyfa dendrokronológiai vizsgálata a következő eredményre vezettek:

1, A közelben frissen kivágott recens tölgyfák adataival való összehasonlítás alapján az utolsó mérhető évgyűrű 1966-ból származott. A maradványon nem találtunk szijácshoz tartozó évgyűrűt, így a fa kidőlésének időpontját úgy határozhatjuk meg, hogy az utolsó megtalált évgyűrű évszámadatához hozzáadjuk a Magyarország területére érvényes átlagos szijácsvastagságot (17+2/-5 év). Azaz legkorábban 1978-ban vágták ki a gáton talált tölgyet.

2, A legöregebb mérhető évgyűrű 1778-ban keletkezett, viszont ez még nem a legbelső évgyűrű volt A fit bele és az első évgyűrű ettől kb. 20-25 centiméterre lehetett (becsült adat!), ami kb. 50 évgyűrűt és évet jelent. így a fa növekedésének kezdetét az 1700-as évek elejére tehetjük.

Budapest, 1995. december 4.

Vizsgálati eredmény

Grynaeus András