Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

III. fejezet: A középkori magyar bőripar

domonkos kolostorba temessék.748 Pozsonyban, ahol az 1379-es adólajstromban már 4 szűcsöt említettek,749 1470-ben szűcs volt a város polgármestere, névszerint Schwarcz János,750 Eperjesen 1438-ban György szűcs volt a bíró,751 Bártfán pedig 1415-ben két iparos tagja volt a belső tanácsnak: egy szűcs és egy mészáros.752 Igen erős szervezetük volt Kassán (céhlevelüket 1448-ban írják át),753 és viszonylag korán (1369-ben) alakult céhük Kolozsvárott.754 A XV—XVI. század fordulóján már több, mint húsz szűcscéhre van adat.755 Tekintélyüket nem csak a sok városi tisztség mutatja, hanem az is, hogy az 1402-es budai népmozgalom egyik vezetője szintén szűcs volt, név szerint Lőrinc.756

A szűcsök (elsősorban a fővárosiak) áruikat az egész országban terítették, ezért azok közé az iparosok közé tartoztak, akik érdekeltek voltak az egységes piac kialakításában, sőt már a XV. sz. elején adatolható, hogy exportálták is áruikat. 1429-ben pl. Teuffel Konrád budai polgár vitt ki Bécsbe nagy mennyiségben szűcsárut, prémeket, bundákat, melyeket valószínűleg Budán és annak környékén vásárolt össze.757

A XIII. századtól a ruházkodás fő anyagává a gyapjúszövet vált, aminek következtében a bőrök ilyen célra való felhasználása visszaszorult (ez érintette valamelyest a vásznat is),758 ami azzal járt, hogy a szűcsök tevékenységére egyre inkább a ruhák bélelése vált jellemezővé. Bár a csak prémekből álló öltözeti darabok készítésével sem hagytak fel, működési körük súlypontja a tisztán bőriparinak tekintett munkákról eltolódott a ruhaipar; a süvegek, kesztyűk, felső ruhák, köpenyek prémezése felé.759 (Hunyadi László 1452-ben pl. a pozsonyi Urlik szűcstől vett köntöst 11 aranyforintért.)760

748 H. GYÜRKY 1981, Taf. 21.

749 ORTVAY 1894-1903, II/4,162.

750 SZŰCS 1955, 303.

751 SZŰCS 1955, 335.

752 SZŰCS 1955, 334.

753 SZÁDECZKY 1913,1/32. Céhlevelük 1307-es datálása hamis.

754 SZÁDECZKY 1913,1/33.

755 MN III. 318.

756 KUBINY1 1973, 68.

757 SZŰCS 1955, 212. A szállítás rendszeres lehetett, mert állandó fuvarossal vitette ki portékáit, és bizományosnál, egy bécsi nagykereskedőnél, Voburger Urliknál helyezte el azokat. Voburgerrel egyébként állandó kereskedelmi kapcsolatban állt.

Pleidell adatai szerint már a XII. sz-ban exportra kerültek a magyar prémek, és megtalálhatók voltak Amszterdam piacain is. (PLEIDELL 1934, 311.)

758 SZŰCS 1955, 221.

759 Ebből kifolyólag a szakirodalom a ruházati ipar részeként kezeli a szűcsipart, ezért ebben a fejezetben csak érintőlegesen kerülnek bemutatásra. Ráadásul sem a prémkereskedelem, sem pedig olyan fontos árucikkük, mint pl. a suba monografikus feldolgozása nem történt meg. (KUBINYI 1994, 45.)

760 ORTVAY 1894-1903, II/4, 169.

199