Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
III. fejezet: A középkori magyar bőripar
térségekhez való bőrt készíttetni 's abból mívelni... ”. A rendelkezést 1617-ben megújították: „Hogy iob modgiaual és tyztessegesben mesterségeknek megfelelhessenek". Megengedte a csizmadiáknak a tanács azt is, „hogy kezeletlen burokét úgymint keczke búrt, eökört bőrt... mindenn szőröstül is megvehessenek", és azt valamelyik tímárral kikészíttessék.527 A szíjgyártók ugyancsak panaszkodtak a vargák cserzési munkájára, és megtiltották céhük tagjainak a vargák cserzette bőrök felhasználását.528 A vargák tevékenységére azonban elsősorban lábbelik készítése volt a jellemző, nem pedig a bőrcserzés. Vargák A középkorban is mindenkinek szüksége volt valamiféle lábbelire. Már a magyarok sankt galleni kalandozásával kapcsolatos történetben529 is az olvasható, hogy az egyik szerzetes, Heribald azért nem menekült el a monostorból, mert nem kapta meg az arra az évre járó sarunak való bőrt.530 Kálmán király első törvénykövének (1100 körül) 70. cikkelye a papi rend világi ruháktól való eltiltásakor kétféle lábbelitípust is említ, mégpedig a bocskort, valamint a selyemmel díszített sarut,531 és mint azzal a korábbiakban találkozni lehetett, a ko527 KÉZMŰVESSÉG 1988,296. 528 ,A Vargának fizetett 10forintyok meg maradott válna ha tulajdon kezekkel... Czeb mester házánál készítetek válna a bőröket, de a Szölösi Ferencz bőreit Varga mester készitete és nem maga és Semmire valók lettek a bőrök és mást kelett venni ezen kölcseget is el kerülhette válna... A T: N: Tanácsnak jó válaszát váró Együgyű Szolgai A: B: N: szíjgyártó Czéh Közönsegessen 1737. ” »Minthogy más mester Emberek is vadnak A Betsületes Czehben a kik a Bőrnek a Vargák Hamvassában készítésének megengedéséért adtanak 3 fiot, ... Minthogy pedig a Betsületes Czéh Articulussai azt tartyák, hogy a Mester darabnak való Bőr a Czéh Mester házánál készíttessék, azok kívül is pedig egyik Szükséges része a jó Szíj jártóságnak a Bőrnek készítése, arra nézve teljességgel abrogáltatik a Vargák hamvasában készítése a Bőrnek, Ezután azért magok készittsék, és nem a Vargákkal készíttessék. (Egyet. Kvtár. Privilegia et articuli ceharum. XIXJ2. Debrecinenses et in Nagy-Károly cottus De Szathmár degentes. Datum in praefata l.r.c. Debrecinensi 1738)” (GÁBORJÁN 1962, 117.) „Hogj miuel Gjakrabban hettivan beorbeol tsinaltanak az tzizmadiak Miiveth kiualthkeppen talp beorbeol hjtuanbol Mieltek...kenzeritettek az Vargaktul talp bort Vednj ki olyi... roz es alkalmatlan Arra. Annakokaje... hogj ez fele roz beorboel ez... Ne tsinallianak;... az tzizmadiaknak... es tudós Timar mestert hozni az Városra, S azzal az u> Mesterseghekket... beort kezitettni s abból Miuelni. ” Debreceni Levéltár. Prot. Ciu. Bebr. 1606—1607. (6. kötet, 533.) (GÁBORJÁN 1962, 123.) 529 Ekkehard a sankt galleni kolostor történelmének 891—971 közötti szakaszát írta meg, 1060 körül halt meg. (GYÖRFFY 1958, 177.) 530 „Erat autem tunc inter nostrates frater quidam simplicissimus et fatuus, cui dicta et facta saepe ridebantur, nomine Heribaldus; huic, cum ad castellum fratres primo pergerent, ut et ipse fugeret, cum terrore quidam dicerent: ’Enimvero — ait ille —fugiat, qui velit, ego quidem, quia corium meum ad calceos camerarius hoc anno non dedit, nusquam fugiam”. (GOMBOS 1937, 449.) 531 „De vestibus clericorum. Nullus qui clericus aestimatur, vestibus utatur laicalibus, utpote fisso pellico vel tunica, sparsa manica, rubra strangula vel viridi chlamyde, caliga seu joppa, calceo picto vel sericata camisia quoque et tunica; et serico in pectore non consuantur, sed nodis vel fibulis collum amplectentur. ” (CJH 1899, 114-115.) 160
