Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

Bevezetés

A gazdasági tevékenységet az írásos források alapján csak feltételezni lehetett, az ásatás révén azonban annak egyes részleteire konkrétan is sikerült fényt deríteni.17 Míg azonban az írásos anyagban elsősorban mezőgazdasági jellegű adatokat lehetett találni, amit a régészet egyébként részben igazolt mind objektum, mind eszközanyag tekintetében, addig az ásatás iparrégészeti objektumokat is felszínre hozott. A gazdasági élet e két alapvető területének (mezőgazdaság, ipar) együttes megléte pedig egy viszonylag szélesebb kép megrajzolásának lehetőségét vetítette előre.

Jelen feldolgozás gerincét a régészeti szempontból legjelentősebb, iparrégészed anyag adja.

17 A főépületnek csak a pincéje került elő, mégpedig már a feltárás első évében, 1993-ban. Reprezentatív központi épület hiányában pedig a kutatás intenzívebben fordult az udvarház perifériális részei felé, ami nagyban hozzájárult az ilyen jellegű objektumok előkerüléséhez.

11