László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Egyház

EGYHÁZ Verses Tízparancsolat Dicséretös az ember Istennek előtte, Ki Urának Istenének Tudja akaratját. Melyet meg nem tudhatonk, És nem idvezölhetönk, Ha meg nem tanóljuk Az tíz parancsolatokat, Kit kiada Úristen Mojzes prófétának. Egy Istent higgy; heában Nevét nem emléhhed; Innepet ilj; atyádat, Anyádat tiszteljed. Ne ölj, soha ne urozz; Testi bínt eltávoztass; Hamis tanó ne légy; Más embernek jószágát, feleségét, leányát Bűnre ne kévánjad. Akarunk-e bémenni Fényes Mennyországban? Tartsunk parancsolatot Ez gyarló velágban. Sirassuk meg bínönket, Távoztassuk azokat, Menden kétség nélkül Megyönk örök életbe, Megígérte Úristen, Jézus Krisztus, Amen. 1510-nél nem később A 15. századi Magyarországon nem volt olyan számottevő település, amelynek ne lett volna temploma. A nagyobbrészt kőből, kisebbrészt fából épült egyházak veszély esetén a falu népének menedékül is szolgáltak. A nagyobb templomokban több oltár állt. Az átváltoztatott Oltáriszentséget állandóan a templomban őrizték, kezdetben fülkeszerű szentségházban, majd gazdagon díszített, torony formájú gótikus tabernákulumokban. A keresztelőkutak kőből vagy bronzból készültek. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalíven kálváriagerendát helyeztek el, amelyre a keresztre feszített Krisztus, valamint az őt sirató Mária és Szent János szobrát vagy képét tették. Mátyás királysága alatt épült templomokon a késő gótika jegyeit fedezhetjük fel. Az első reneszánsz elemek csak a 15. század végétől tűnnek fel. Mátyás uralkodása alatt nemcsak az uralkodói központokban, hanem vidéken is élénk építőtevékenység folyt, a mezővárosok említett szerényebb építkezései mellett. Nyírbátorban Báthori István országbíró és erdélyi vajda egyszerre két hatalmas műalkotást is támogatott. Az 1480-as években épült meg az obszerváns ferencesek kolostora (amit Báthori végső nyughelyének választott), és ő kezdte el építtetni a Szent György templomot is, amely a hazai késő gótikus építészet egyik legszebb alkotása lett. A nemesek egyházi alapításai, bővítései mellett a polgárság is jelentős építkezéseket folytatott. Szászföldön Szeben plébániatemploma 1471 és 1521 között épült fel. A török veszély miatt Székelyföldön és a dél-erdélyi Szászföldön a lakosság már erődítmények építésére kényszerült, a néhány toronnyal és körítőfallal ellátott erősségek a portyázó török csapatokkal szemben védelmet nyújtottak. Azok az erdélyi szász mezővárosok, amelyeknek nem állt módjukban várat építeni, a legerősebb épületet, a templomot alakították át várrá. A székelyek szintén erődítették templomaikat: Székelyderzs egyhajós, hálóboltozatos temploma fölé védőfolyosót építettek. A templomot körülvevő téglalap alaprajzú vár sarkait és kapuját négyzetes tornyok védték.