László János - Schmidtmayer Richárd: Mátyás országa: Kiállítási katalógus (Tata, 2008)

Szabad királyi város

Szállítás A távolsági kereskedelemben szereplő nehéz mázsaszekérnek, a későbbi társzekérnek használata sohasem terjedt el az egész országban, leginkább a Dunántúlon és a Felvidéken használták. Jelentősége a 16. század elején szűnt meg, amikor a magyar találmányú kocsit bevonták az áruforgalom lebonyolításába. A gyors járatú, hármas fogatú, könnyű derekú szekér eleinte főképp a Bécs-Buda közötti gyorsforgalmat bonyolította le, de később másutt is elterjedt. Kezdetben vasalkatrészek nélkül készítették. 1485-től Bécs-Bruck-Mosonmagyaróvár-Győr-KocsÓbarok-Buda érintésével közlekedett, és 4 Ft-ba került az út, amit egy nap és egy éjszaka alatt tettek meg. A kocsissal együtt e szekéren négyen utazhattak. Alább olvasható egy kortárs úti élménybeszámolója: Először ők Bruckban váltottak lovakat [...] másodszor Óvár várában [...] harmadszor Győr városában [...] ezen a helyen lovakat cserélnek. Negyedszer, Győrtől 6 mérföldnyire Kocs faluban, amelytől a szállítószekerek is a nevüket kapták, és innen közönségesen kocsinak nevezik. Legutoljára Óbarok faluban [...] amely helyen a lovak patkóit [...] ellenőrzik és a kocsiszíjakat kijavítják, s miután mindent helyrehoztak az innen 5 mérföldre fekvő Buda királyi székhelyet érik el. Siegmund von Herberstein: Moszkvai Feljegyzések 32 KATALÓGUS 1. Vas gyertyatartó szalagláb tartja. A gyertyákat 3, szerű foglalat tartja, a gyertyákat SM 228/1906 Hankóc (Sk - Hankovce) 16. század H: 47 cm; SZ: 15,5 cm; M: 24 cm. Vas gyertyatartó. A négyszög alakú, felül peremes, alul áttört, csipkézett díszítésű testet négy >o/ kiemelkedő, lábakon álló csővastüskék támasztják meg. 2. Vas gyertyatartó SM 884/1906 Bártfa, Szt. Egyed-templom (Sk - Bardejov) 15. század M: 16 cm. Vas gyertyatartó. A hatszögű test alsó és felső szélén csipkézett perem fut körbe. A gyertyatartó foglalatot három vasszalagból kialakított láb tartja. Az áttört díszű foglalat alatt vastüske áll.