Mohai Rita - Horváth István: Tata és Tóváros képekben (Tata, 2007)

Az első világháború után (amelyet a tatai harangok rekvirálásának páratlan értékű és erejű felvételei szemléltetnek) a virágzás folytatódik, mert - éppen a Trianonban elvesztett fél vármegye okán - felértékelődik Tata szerepe. Az 1930-as években a zeneszerző és zenetudós gróf Eszterházy Ferenc által rendezett szabadtéri játékok jelzik, hogy Tata még mindig kulturális központnak számít. Ráadásul, tulajdonképpen egy szerencsés véletlen, Magyary Zoltán közigazgatástudós tatai származása folytán, nagyarányú fejlesztés zajlott a két mezővárosban, Tata és Tóváros ekkor vált igazán várossá.

A virágzás évtizedeit a második világháború pusztításai zárják le, amelyet a város hosszú ideig tartó háttérbe szorítása követett. Ez a körülmény viszont szintén kihatott a város építészeti arculatára és karakterére, mert konzerválta a városképet és a közgondolkodást. Ma, amikor a város hihetetlen mértékben fejlődik és átalakul, különös értéke lehet az itt közölt, ritka felvételeknek. Általuk szemléletessé válik a város lelkülete, miliője, múltja és hagyományai - mindaz, ami miatt nagyon szeretjük ezt a várost.

Kövesdi Mónika művészettörténész

6