Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Kiss Gábor–Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához

Az 1030-as német támadás irányáról a Hildesheimi annalesnek és Wiponak, a császár káplánjának szavaiból arra lehet következtetni (Herimann: Cuonradus imperátor, quantum fluminibus et paludibus non obstantibus poterat, Rabam usque devastavit), hogy nem a Duna-menti úton törtek be, hanem Sopronon és Kapuváron keresztül: „A császár nem tudva betörni a folyókkal és erdőkkel olyannyira megerősített országba, de az ország határán véghezvitt pusztításokkal sérelmét eléggé megbosszulván visszatért." Hogy hogyan? Rediit autem de Ungaria sine militia et in nullo proficiens, inde quod exercitus fame periclitbatur, et Vienna ab Ungris capiebatur (Annales Altahenses mariores). A mocsarak emlegetése jól öszszevág a terület elárasztásával. Ezért a Sopron megyei védelmi rendszer 1030-ban már működhetett. Az pedig kétségtelen, hogy 1044-ben ez a vízelárasztásos rendszer már készen állt. Ez annyit jelent, hogy a gátaknak vagy egy részüknek, valamint a babóti várnak állnia kellett. Legkésőbb all. század második felére a gyepűsávban az átkelőhelyeken már adatolt a várépítés: Ikerváron 1073-ban, Babóton ugyanekkor. Ez jól egyezik a Szent László 2. és. 3- dekrétumának - igaz, hogy a kereskedelemmel (állatkiviteli tilalom) kapcsolatos - passzusaival (II. 15-16., III. 1.), amely a határőrök feladatául szabja az állatkivitel ellenőrzését: custodes ...confiniorum, qui wulgo Ewri vocantur, és centuriones et decuriones ...qui vulgo Ewri. A figyelő szervezetnek tehát ezt megelőzően már léteznie kellett. A nyugati gyepűrendszerben, még a fokozatos kialakulás és tökéletesítés esetében is jól átgondolt tudatos koncepció érhető tetten. További kutatást igényel annak meghatározása, hogy ez a védőrendszer, amelynek nagy munkával járó kialakítása (a föld-fa szerkezetű sáncok, gátak) központi irányítással jöhetett csak létre, mennyiben befolyásolta a nyugat-dunántúli vármegyék létrejöttét, területi alakulásukat. Mert, hogy hatással volt, azt a Babot szerepét megöröklő, kapuvári vagy Rábaközi comes létezése, vagy a hasonló topográfiai helyzetű vasvári ispáni vár és Karakó megye létezése eléggé igazolja. Mindenesetre a gyepűrendszer részben hasonlóan funkcionált a 16-17. századi török háborúk idején is, amint azt már Tagányi Károly megállapította. A Vasvár megyei gyűlések sorra hozták a határozatokat a vízi - főként a Rába - átkelőhelyeinek az őrzéséről, eltorlaszolásáról. A gyepűsávban a megfigyelést és őrzést végző személyzetről és az etnikai kérdésekről az előadásban nem eshet szó. Az egyetlen, a besenyőket illető adattal teszünk kivételt, mert ennek értelmezése lényeges Sabari-Szombathely birtoklás történetéhez és az észak-déli kereskedelmi út történetéhez Sabariát legkorábban 1237-ben említik, amikortól a győri püspökség birtoka. Problémát jelent azonban az a birtokjogi megfigyelés, amely szerint a város közvetlen déli széle, szinte a mai belváros legdélibb utcája is már királyi birtok, illetve a szőllői udvarnokok földjeinek határa. Sőt, egy 1360-as birtokvitából, amely vagy 300 évig követhető nyomon, az is kitűnik, hogy a város beépített területének keleti határa, a Gyöngyös-patak mindkét oldala ugyancsak királyi adományként 114