Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Domokos Péter: Ismét a finnugor eposzokról

munkabírású, nagy tudású költő-tudós volt, aki 1991-ben tette közzé Tjustja című 204 lapos poémájának (eposzának) első részét.

7 (Az esetleges második rész sorsáról semmit sem tudok.) Tjustja vagy Tustján - szemben Szijazsarral - a mordvin folklórnak (és történelemnek) talán a legismertebb személyisége. Radajev 1500 példányban megjelent kötetének értékelése a jövő feladata. Hosszú évek óta tudtam arról is, hogy több mordvin költő és tudós együttműködésével (közel 15 személyről van szó) - hiteles mordvin folklórszövegek felhasználásával - készül egy „kollektív" mordvin eposz is, „Masztorava" ('

Földanyä) címen. A munka folyamatában számos részletet láttam is az erza nyelvű S'atko CSzikrä) című irodalmi folyóiratban. 1994-ben aztán imponálóan szép, nagy alakú könyvben, 492 lapon, erza nyelven, 3 ezer példányban, Szaranszkban, napvilágot látott a régen várt eposz Alekszandr Markovics Saronov irányításával.

8 Ő külön is hangsúlyozza, hogy a mű alapját az erza mítoszok, epikus énekek és mondák mellett a nevezett műfajok moksa megfelelői képezik. Ezúttal csak a következő észrevételeket teszem: ezzel a művel kapcsolatban is tapasztaltam (éppen Jyväskyläben, 1995 nyarán) a mordvin folkloristáknak azt a nagyon erős tartózkodását, sőt elutasító magatartását, amelyhez hasonlóra a korábbi eposz-kísérletek kapcsán is felfigyeltem, pl. a neves A. I. Maszkajev

9 és A. G. Boriszov személyes megjegyzéseiben, műveiben. Magam sokkal összetettebb és nehezebb ügynek látom a moksa és erza egységes mordvin nyelvvé, néppé nyilvánító törekvését, amely főként nyelvész kollégáink részéről (Bereczki G., D. Gheno, Zaicz G., Keresztes L.), megnyilatkozásaikban jelentkezik.

10 - És még valami. A sztálini önkény üldözöttjévé vált igen népszerű erza Jakov Kuldurkajev (1894-1959) költő Ermez című poémáját (1935),

11 napjainkban ismét kiadták. A kortársak jelentős alkotásnak tartották, 60 évvel később ismét könyvsiker. Sajnos, nem sikerült még birtokába jutnom. 1985-ben röviden szóltam már a komi-zürjén Kallisztrat F. Zsakov Bjarmia című eposzáról. Azóta Zsakov a komi múlt és kultúra klasszikusává növekedett, hamvait is hazahozatták Rigából. Egyre több Zsakov-kutató jelenik meg a színen, konferenciákat szerveznek róla, műveiről. Orosz nyelven írt eposzát komira fordítva közreadták a Vojvyv kodzuv {'Északi csillag) című irodalmi lapban, majd bilingvis (orosz-komi) kiadásban, 1993-ban önálló kötetben is publikálták.

12 Az előszót ' RADAJEV 1991, 208. 8 MASZTOROVA 1994, 496. 9 MASZKAJEV 1964, 438. Zur Frage der uralischen Schriftsprachen. (Red. Gábor Zaicz) Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes 17 (1995). 11 KULDURKAJEV 1935. 12 BJARMIA 1993, 310. 63