Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Margarita Ivanova: A kr. u. 1. évezred végi – 2. évezred elejei udmurt emlékek etnokulturális sajátosságai

a hagyományos udmurt népművészet más ágaiban: a hímzésben, szövésben és fa­megmunkálásban . Az etnikai azonosítás szempontjából rendkívül fontos szerephez jutnak a kö­zépkori csonttárgyakon talált tulajdonjelek (pusz-tamga). A középkori ábrázolások összehasonlítása a néprajzi anyaggal arra utal, hogy ezek a jelek egyes udmurt nemzetségi csoportokhoz kapcsolódnak. 7 Ez még egyszer alátámasztja a lakosság művészeti tudatának öröklött és egységes voltát, s arra utal, hogy a középkori Csepca-vidéki emlékek és a későbbi udmurt kultúra között mély kapcsolat létezik. Összefoglalva a fentieket, az etnikumspecifikus vonások rövid áttekintése arra utal, hogy a középkorban a Csepca mentén fejlődő hagyományok a helyi finn-per­mi eredetre nyúlnak vissza jelentősebb külső etnikum jelenléte nélkül. Bolgár vagy orosz lakosságnak sem települési központjait, sem temetkezéseit nem ismerjük er­ről a vidékről. Azonban a Csepca-vidéki udmurtok intenzív belső fejlődésének kor­szakát kedvezőtlen külső helyzet kialakulása szakította meg. Ez a szituáció a 13­században jött létre, amikor a mongol-tatár expanzió következtében a környező te­rületek lakossága költözésre kényszerült, a társadalmi-gazdasági és etnokulturális fejlődés folyamatai torzuláson mentek keresztül. A szervezett hatalom saját struk­túrái nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy az udmurtok népesség típusú kö­zösséggé konszolidálódjanak. A későbbi periódusban az udmurt etnikum fejlődését befolyásoló fő tényező a Vjátka-medence orosz betelepülése, az orosz lakosság pozíciójának stabilizálódá­sa és kiszélesedése ezen a területen, a helyi lakosságra gyakorolt uralkodó hatása. Az idegen etnikai környezetbe került udmurtok egy része asszimilálódott, nagy ré­szük átköltözött az udmurt szállásterület központi részeire. Az orosz nép etnokul­turális hatása az északi udmurtokra jóval jelentősebb volt, mint a déliekre, akiknek hosszas és közeli kapcsolata volt először a bolgár állam, majd az Aranyhorda és Kazanyi Kánság türkjeivel. E két feudális képződmény hatása hosszú időre feltar­tóztatta az egységes udmurt népesség kialakulását. (Fordította Kulcsár Valéria) ARMATINSZKAJA 1995b. 32

Next

/
Thumbnails
Contents