Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon

ceg uralmát a monostor felett, s híve, Atenulf apát helyébe is a császárhű Theobaldust iktatta be.

28 Ez események előzményeivel függ össze a bambergi dómkincstárban őrzött, úgynevezett Sternenmantel felirata: Pax Ismaheli qui hoc ordinavit, amely készíttetőként az 1019-ben a bizánci párt elől menekült Ismael apuliai herceget nevezi meg. A palást ábrázolásait egy másik felirat a világmindenség ábrázolásaként (Descripcio tocivs orbis) nevezi meg, II. Henriket pedig így szólítja meg: O decvs europae cesar Heinrice.

2

^ Ennek a császári reprezentációnak a visszfényét verik vissza a magyarországi művészetre vonatkozó adatok, s a gyéren fennmaradt emlékek is: bennük a magyar király szuverén uralkodóként való megjelenítésének szándékát fedezhetjük fel. Nem lehet véletlen, hogy az adatok II. Henrik példájának követéséről Szent István utolsó éveire sűrűsödnek, arra az időre, amikor a közeli rokon II. Henrik halála után, Konrád császár magyarországi hadjáratától kezdve, megelevenedett a császárság politikai fenyegetése a magyar királyság ellen. Szent István egyetlen ábrázolása a székesfehérvári miseruhán megfelel az Ottó-kori uralkodóábrázolás formulájának, hihetőleg hasonló eredetű volt hivatalos portréábrázolása is. Legalábbis erre lehet következtetni a királyi pecséteknek Péter ércbillogától Könyves Kálmán nagypecsétjéig követhető, az Ottó-kor császárábrázolásainak hatását eláruló, töredékes sorozata alapján.

30 E törekvések fényében másodlagos kérdés a készíttetés helye, annak eldöntése, vajon a kész műalkotást, a mestert, vagy - mint Montecassinóban Desiderius apát - a művészeti technikát importálták-e. Mai művészettörténeti ismereteink szerint aligha lehet kétséges, hogy a Gizella-kereszt Gizella magyar királyné megrendelésére Regensburgban készült, anyjának, Burgundi Gizellának a Niedermünsterben lévő sírjára. Inkább hihetünk a Gizella királynő szerepét a dedikációs feliratban szokatlan körültekintéssel megfogalmazó nyelvtani formulának: Hanc crvce(m) Gisela devota regina ad tvmvlv(m) sve matris gisile donare cvravit - azaz: „gondoskodott adományozásáról", ami a távoli intézkedés, s a mű korábbi, 1006 körüli dátuma mellett szól, mint Gerevich Tibor indokolatlanul lebecsülő öszszehasonlításának a szerinte más formájú, nehézkesebb szerkezetű, darabosabb díszítésű német ötvösművű keresztekkel.

31 Regensburg, a bambergi Kunigunda-palást irányába utal a székesfehérvári casula hímzéstechnikája, s a regensburgi könyvfestészetben gyökerezik ornamentikája, ábrázolási stílusa is. Kovács Éva legújabb felismerése szerint a székesfehérvári casula képrendszerének geometrikus LEHMANN-BROCKHAUS 1938 (mint 25. j.) 674, 2838. sz.; Vö.: REGENSBURGER BUCHMALEREI 1987, 34, 18. sz.; BLOCH 1986 (mint 17. j.) 15. skk. 29 BAUMGÄRTEL-FLEISCHMANN 1983, 12. skk. 30 KUBINYI 1984, 139-158. KOVÁCS 1974, 6. skk. és 43. - ugyanott a palást és a kereszt szoros eszmei összefüggése nagy hangsúlyt kap - annak fontolgatásával együtt, hogy a miseruha talán már Magyarországon készült. Ez a megfontolás eróteljesebben jelenik meg újabban: KOVÁCS 1988, 133-144. 285