Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Marosi Ernő: Mai képünk a középkori művészet kezdeteiről Magyarországon

elemei, amelynek jelenlétét Zalavár kapcsán tárgyaltuk. Ott azonban „csak" egyszerű márvány antependiummal volt dolgunk, Fehérvárott több, színarany oltártábláról is megemlékeznek. Elképzelésüknek reális alapjai II. Henrik bambergi, aacheni, baseli donációinak maradványai.

24 E felszerelés egyetlen megmaradt darabjának, a koronázó palást alakjában megőrzött, 1031-es casulának ábrázolásai stilárisan is bízvást párhuzamba állíthatók II. Henrik körének ötvösműveivel. A magyarok érsekének működésére vonatkozó első hiteles történeti adatok a bambergi alapítás és felszentelés ünnepén való részvételével kapcsolatosak, s a Szent Istvánnal kapcsolatban a művészettörténetben ritkán említett tények közé tartozik, hogy a montecassinói kolostorkrónika szerint „igen szép aranykeresztet küldött Szent Benedek atyának".

25 Gerevich Tibor ezt a tényt - nyilvánvalóan annak a Szent István törvényére alapozott hagyománynak megfelelően, amely az oltárfelszerelésről és a paramentumokról való gondoskodást a király dolgaként tüntette fel - a regensburgi Gizella-kereszt megvitatásához kapcsolta. Véleménye szerint - amely azóta is visszhangzik a magyar szakirodalomban - a Gizella keresztet „a királyi udvar szolgálatában álló ötvös készítette", s azt „helytelenül vélik német, regensburgi munkának." Hiszen „Ahol oly remek miseruhát hímeztek, mint Gizella apácáival (ez a hímzést női munkaként feltételező fordulat is régi hagyomány) a jelenlegi koronázópalástot, ott voltak mesterek, akik elkészíthették a műszerető királyné számára anyja sírkeresztjét."

2(

^ Gerevich munkájának idézett helye szól még Montecassino mellett Cluny gazdag megadományozásáról is. Erről mind Jotsaldus Odilo-életrajza, mind magának Odilo apátnak Szent Istvánhoz írott válaszlevele megemlékezett.

27 Ezeknek az írott forrásoknak, s a köréjük csoportosítható, meglévő és elveszett műalkotásoknak első olvasata politikai történeti kell legyen, s ennek az olvasatnak fontosak a tanulságai a művészettörténeti értelmezés számára is. István ugyanis mindenütt II. Henrik császár nyomaiban járt. Ő, a császár adományozta ugyanis Cluny monostorának az 1014-ben, koronázására VIII. Benedek pápa által készíttetett arany szférát, a keresztény császár világuralmának új jelvényét, amelynek fontos szerepe volt a clunyi virágvasárnapi körmenetben. Montecassinóban II. Henrik adományai ottani, 1022-es személyes beavatkozását követték. A Regensburgban díszített, ma a Vatikáni Könyvtárban őrzött evangeliárium császár-képe arra emlékeztet, hogy II. Henrik beavatkozása megtörte a Bizánc-barát IV Pandolfo capuai herA forráshelyek kritikájához Id.: TÓTH 1974, 23. skk. LEHMANN-BROCKHAUS 1938, 674, 2839. sz.; Vö.: GOMBOS 1937, 1450, 3413- sz., II. 65. GEREVICH 1938 (mint 3. j.), 238. GOMBOS 1937 (mint 25. j.) III. 1938, 2556, 5058. sz, II. 12.-Odilo levele: MAKKAI-MEZEY I960, (2), 86. skk. V.o.: GYÖRFFY 1977, 297. sk. - A II. Henrik által adományozott sphaera Clunyben: LEHMANN-BROCKHAUS 1938 (mint 25. j.) 2969. b. sz. 284