Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

századi alapításúnak tekinthetjük. Erre utalhat G. Houfnagel 1595. évi metszetének ábrázolása is, ahol a Szt. Miklós templom helyén egy - a székesfehérvári, korai Szt. Péter templomhoz hasonló - négykarélyos templomot ábrázol (8. kép).

37 Pontosabb adatokat természetesen csak hitelesítő feltárástól várhatunk. Valószínűnek látszik, hogy az első ízben 1050-ben feltűnő zsinagóga

38 (amely a 13-14. században a fórumtól D-re elterülő zsidó negyedben - Contratajudeorum - állhatott) szintén 11. század-eleji alapítású volt - bár ennek sem pontos helyét, sem maradványait nem ismerjük.

39 A királyi város több pontján találtunk - kisebb leletmentő ásatások alkalmával 11-12. századi települési rétegeket -, főleg kerámia leletekkel, amelyek a később városfallal övezett településterület ekkori lakottságára utalnak.

40 A külvárosok közül az egyik legjelentősebb, és valószínűleg már az államalapítás előtt kialakult Kovácsi település, amely a királyi várostól DK-re hatalmas területen terjedt ki - a régészeti leletek szerint (6. kép 8.). Ez - nevéből is kitűnik szintén fejedelmi-királyi szolgálónépek lakhelye volt. Az oklevelekben - mint a pénzverők települése - vicus fabrorum, villa monetariorum, ill. Kovácsi alakban fordul elő, és a történeti forrásokból tudjuk, hogy 1018-tól 1255 tájáig Kovácsi pénzverői készítették a magyar királyi dénárokat. Lakóinak egy része - főleg a település É-i részén - királyi udvarnok volt.

41 Magának a településnek a 13- századtól már három templomát emlegetik: Szt. Kozma-Damján, Szt. Mihály arkangyal és Szt. János evangélista titulussal. Ez ideig kettőnek maradványairól tudunk: egyiket a vasútállomás melletti töltés építésekor 1891-ben találták meg, s területén több alkalommal is végeztek kisebb-nagyobb ásatásokat.

42 Ezek közül Zolnay László 1953. évi feltárásai voltak a legjelentősebbek. A kutatások során feltárták egy 17,7 m homlokzat-szélességű, Ny-i toronypárral ellátott, háromhajós templom mintegy 11 m hosszú szakaszát (9. kép). Maga a hosszház és az apszisok azonban a vasúti töltés alatt, feltáratlanok. - A templom belsejében (a falakhoz igazodó sírokból), de a templomon kívüli feltárásokból is a legkorábbiakat kosaras fülbevalók, granulációs ezüstgyöngyök és gyűrűk, valamint Szt. István denárai keltezték.

43 A korai sírok alatt egy színesfém olvasztására szolgáló kemence is előkerült, amelyet visszatemettek. Ezt 1954-ben Szabó György ismét kiásta, majd újra vissza temette. (A feltárás dokumentációja 1956-ban elveszett.) 3 LEPOLD 1944, 19. sz. metszet. 38 SCHEIBER I960, 65.; KOHN 1881, 59-, 363.; GYÖRFFY 1987, 255.; MRT 5. 1979, 139-140. 39 Vö.: MRT 5. 1979, 139.; HORVÁTH 1991, 133., 4. ábra, 12. sz. 40 MRT 5. 1979, 131., 132. ill. uz 1973. után végzett ásatások, leletmentések adatai. Jelentősebb a Kossuth L. u. 14-18. sz. telkeken végzett ásatás 1994-95-ben. 41 ZOLNAY 1965, 148-162.; HECKENAST 1970, 107-108.; GYÖRFEY 1987, 153-154., 271. 42 S1NKA 1926, 29-33.; MRT 5. 1979, 170-180. 43 ZOLNAY 1965, 154-155. 233