Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

Esztergom - mint korai városaink, nem alapított - „nőtt" város, fontosabb gócpontok körül elhelyezkedő kisebb települések - később városrészek halmazából tevődött össze".

29 Ezek jelentős részéről ismerünk korai településnyomokat. Közvetlenül a királyi vár alatt terül el a Víziváros (6. kép 2.). Az 1239-ben IV. Béla királytól - szombat napi vásártartással városi jogokat kapott Víziváros 10-11. századi előzményét Györffy György all. század elején keletkezett Passió Sancti Adalberti „Sobottirí'-nak nevezett helyével - az első magyar érsek: Asztrik - Anasztáz székhelyével azonosítja.

30 - A Víziváros területéről 10-11. századi kerámia leleteket ismerünk ugyan, de a középkorban említett három templomának korai építésére ez ideig nincsenek adataink.

31 A fejedelmi-, ill. királyi udvar mellett - azokkal egyidejűleg - megjelentek a fejedelmi- és királyi szolgálónépek. Ezeknek egyes, azonos foglalkozást űző csoportjai (gyakran foglalkozásukról elnevezett) településeken éltek.

32 Ilyen településük volt a királyi udvarnokoknak a királyi város É-i részén, ahol a Szent Lőrinc plébániatemplom köré települtek, s amely az oklevelekben Contrata Sancti Laurencii néven szerepel. - A templomot első ízben csak 1202-ben említik ugyan, de maradványainak feltárása során (1893-ban) a későbbi gótikus szentély alatt előkerültek egy korai, all. század elejére keltezhető, patkó alakú apszis falmaradványai, melyek alapján korai, valószínűleg Szt. István kori alapításra kell gondolnunk (7. kép).

33 Az udvarnokok városrészétől D-re, a fórum körül alakult ki a kereskedők települése, mely a 13. században Vicus Latinorum néven tűnik fel a forrásokban. Valószínű, hogy a kereskedők vicusa már István király korában is itt volt. 10. századvégi források megemlékeznek a Magyarországból Prágába utazó muzulmán, zsidó és magyar kereskedőkről.

34 Ennek a Csehországba vezető kereskedelmi útvonalnak kiinduló pontja nyilván a fejedelmi (majd királyi) székhely Esztergom, kereskedői esztergomi lakosok lehettek. - A latin városrész Szent Miklósról, a kereskedők védőszentjéről elnevezett plébániatemploma, melyet 1156-ban említenek először a Városháza helyén állt.

35 Kisebb maradványát a húszas években találták meg: kőfallal kerített temetőkertjének egy részét 1981-ben tártuk fel.

36 - Abból, hogy a kőkerítést a 14. században felfalazták (megmagasították) - a szűk temető megteltére, hosszú idejű temetkezésre következtethetünk, s így a templomot is korai, 11. 29 HORVÁTH 1993, 93-94. 30 GYÖRFFY 1979, 10.; GYÖRFFY 1987, 245. 31 HORVÁTH 1991, 132.; HORVÁTH 1993, 93-94. 32 HECKEN AST 1970, 33-, 129. 33 RÉCSEY 1893, 22-42.; MRT 5. 1979, 140-142.; HORVÁTH 1991, 133. 34 HÓMAN 1916, 118-119.; HÓMAN 1938, 198-19935 MES 1. 108. 36 HORVÁTH 1991, 133., 25. j. 232