Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Horváth István: Esztergom Szent István korában

Géza fejedelem palotája mellett Szent István protomártírnak a passaui térítő-egyház védőszentjének tiszteletére felépített Szent István vértanú templom - mint az egyik első keresztelő-egyház (l.kép).

9 Korai alapítását a patrocínium mellett több tényező is támogatja: Géza fejedelmet és Vajkot valószínűleg 975-ben Esztergomban keresztelték, ahol ekkor már állnia kellett templomnak.

10 A 19- század elején, a Szt. István templom romjainak elbontásakor - az alapfalak alatt 11. század elejére utaló mellékletekkel ellátott főpapi sírra bukkantak.

11 IV. László király egy 1272. évi oklevele szerint (amelyben a templom számára tett adományt erősít meg) István király születését Szt. István vértanú e templomban megjelenve előre jelezte, és a király a keresztségben nevét is itt kapta.

12 Hogy ez a hagyomány folyamatosan élt tovább, arról tanúskodik a Szt. István káptalan 1397. évi canonica visitatiója is, amely szerint a templomot még István születése előtt Géza építtette: „... dictam ecclesiam esse fundatam ante tempóra beati Regis Stephani scilicet per dominum Geyzam regem [!] patrem eiusdem, qui construxit etiam castrum Strigoniense ..."

1

3 - Ugyanennek a jegyzőkönyvnek 22. pontja pedig egyenesen azt állítja, hogy István király a templom melletti - akkor kápolnának használt - helyiségben született: „in capella, in qua natus fuit beatus rex Stephanus ..."M (Itt jegyzem meg, hogy a Szt. István protomártír patrocínium, mint a korai térítés bizonyítéka még egy helyen feltűnik Esztergomban - a város DNy-i részén -, Széplak, vagy Szent István néven a 12. századi forrásokban (1187ben) már említett településrész templomaként. - Ennek korai, a 10-11. század fordulóján történt alapítását azonban csak régészeti feltárás igazolhatná.)

15 A fent említett 1397. évi canonica visitatio szerint az esztergomi várat is Géza kezdte építeni („... qui construxit etiam castrum Strigoniense ..."). E korai időben tehát Szt. István vértanú temploma a fejedelmi palotával együtt valamilyen formában megerődített hegytetőn állt. A korai erődítmény formáját nem ismerjük, hiszen a Várhegy erődítéseinek jelentős részét (főleg a K-i oldalon) a mai bazilika építésekor teljesen elbontották, másutt pedig sokszorosan átépítették. Az É-i részen kutatás eddig nemigen történt - legtöbbet a későbbi királyi-, majd érseki palota térségéről tudunk: már az 1934-38-as ásatások, majd Méri István 1961-62. évi feltárásai is találtak itt a 12. századnál korábbi falakat. - Összefüggő, nagy terület feltá9 PAULER 1899, I. 18. 10 VAJAY 1967, 69.; BALOGH 1930, 25. 11 MATHES 1827, 39-40. MES. I. 608. - A Szt. István protomártír megjelenése és István király nevének előre meghirdetése megvan a Legenda Maiorban és Hartvik legendájában: LEPOLD 1938, 494. 13 PÓR 1909, 105.; LEPOLD 1938, 496.; GYÖRFFY 1979, 10. 14 PÓR 1909, 110. 15 GYÖRFFY 1987, 277.; MRT 5 1979, 182-183229