Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága

hitveséről, illetve leányukról, Piroska királylányról van szó. Theodoros Skutariotes bizánci történetíró és metropolita korabeli források alapján - 1282 után - írt „Synopsis Cbroniké' című munkájában leírja hogyan történt Szent László király és Adelhaid királyné Piroska nevű leányának a megkérése Alexios Komnenos császár fia, Joannes Komnenos számára 1104-ben Könyves Kálmán királytól. Az árvalány Piroska jellemzése sokban hasonló a Gizella királynéról szóló leírásokhoz. Moravcsik Gyula fordítását idézem: „Amikor a császár látta, hogy a nyugati népek, de nem kevésbé a keletiek is mindenfelől zavarognak (mert minden, ami római birodalommal szomszédos, az előtte uralkodók közömbössége vagy helyesebben mondva tapasztalatlansága következtében vagy birtokába vett, vagy birtokába készült venni valamit a rómaiak határaiból), követeket küld Paiónia (Pannónia) fejedelméhez (királynak szokta őt nevezni a köznyelv), és annak leányát elsőszülött fia, bíborban született Ioannes császár számára menyasszonyul kéri. Miután pedig ügy találta, hogy az említett király hajlandó erre, ismét embereket küld, hogy elhozzák a leányt, előkelő és udvari főembereket, akik közt legkiemelkedőbb és legelső Eumathios Philokales sebastos volt, akinek nagy tapasztalata és az ügyekben való jártassága és ügyessége közismert. Ezek átkelvén a Dunán és elérvén a paionok uralkodói székhelyét, ott különös szépséget találtak, és e nagyrabecsült kincset felvéve örömmel és gyönyörűséggel kísérik a római birodalomba a leányt, akinek teste szépséges és császári házasságra méltó, de még sokkal szebb a benső dolgokat illetően, űgyhogy őrá is illik az „a császár leányának minden dicsősége belülről való." A császár a leányt sok örömmel és tisztelettel fogadta, s fiával összeházasította. " Az itt leírtak Gizella életéhez nagyon hasonlítanak, s ennek alátámasztására Ioannes Kinnamos történetíró, császári titkárnak a 12. században írt „Epitomé' című történeti munkájából idézek: „Ioannes császár ugyanis László leányát, Eirenét (Piroska bizánci neve) vette feleségül, aki nagy szerénységgel tűnt ki, s a legnagyobb mértékben erényekkel ékes volt. Amit császári urától és a császári udvartól kapott, azt nem különítette el gyermekei számára örökségül, sem felesleges ékszerekre és fényűzésre sem fordította, hanem egész életében állandóan jót tett azokkal, akik bármiben is őrá szorultak. Ő alapította Bizáncban a Mindenhatóról elnevezett monostort is, amely szépségre és nagyságra nézve a legjelentősebbek közé tartozott. Az augusta tehát ilyen volt." - Ezen sorok mintha Gizella királynéról szólnának! Ezek után jogosan állíthatjuk, hogy Gizella kezét is hasonlóan kérte meg Géza fejedelem küldöttsége és a menyasszony Magyarországra hozatala a kor felfogásának megfelelően történt. Gizella tehát illő udvari kísérettel, elsősorban bajor fegyveresek őrizete mellett indult el Regensburgból, és érkezett az ugyancsak az ő biztonságára kiküldött magyar kísérettel együtt üj hazája földjére. Abban az időben az évezredek óta használt dunai szárazföldi és vízi ütőn utazhatott Gizella Regensburgtól kezdve Passaun át, s valószínűleg István dukátusi székhelye, a nyit215