Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Uzsoki András: Bajor Gizella és István király házassága

GIZELLA SZÁRMAZÁSA ÉS GYERMEKKORA Apai ágon dédszü leitől ismertetem származását: Apai dédapja: I. (Madarász) Henrik német (szász) király, 919-936 között uralkodott; Memlebenben, a királyi Pfalzban halt meg és Quedlinburgban, a Burgbergen épült templom kriptájában temették el, az ügynevezett „Confessio"-ban helyezték el kőkoporsóját. Apai dédanyja: Matild német (szász) királyné, aki Quedlinburgban a Burgbergen 936 után felépíttette női monostorát. 968-ban hunyt el, kőkoporsóját királyi férje mellé helyezték a „Confessio"-ba. - Számos quedlinburgi kutatóutam és helyszíni tanulmányaim alapján meggyőződéssel vallom, hogy a mi Gizella királynénk, dédanyjának energikus szervező képességét és akaraterejét örökölte. Gizella Quedlinburg mintájára tervezhette meg veszprémi nagyszabásü építkezéseit. Apai nagyapja: I. Henrik bajor herceg, aki testvéröccse volt I. (Nagy) Ottó (936-973) német-római császárnak. Apai nagyanyja: Judit bajor hercegnő. Apja: II. (Civakodó) Henrik bajor herceg, aki 974 óta többször fellázadt unokatestvérei, II. Ottó és III. Ottó német-római császárok ellen, hogy megszerezze a német királyi trónt. 983-ban és 991-ben Géza nagyfejedelemmel is háborüs konfliktusba keveredett. 995. augusztus 28-án hunyt el. Anyja: Burgundia királyának a lánya, Burgundi Gizella, aki özvegységre jutva Regensburgban a Niedermünster apácakolostor apátnője lett, 1006-ban hunyt el, s ott temették el. Gizella szüleinek négy gyermekét ismeri a történelem, valamennyien jelentős életutat tettek meg. Freisingi Ottó szerzetes a regensburgi Szent Emmerám monostorban 1050 táján írta meg Szent Wolfgang regensburgi püspök élettörténetét, akit IX. Leo pápa 1052-ben nyilvánított szentté. A szerzetes arról ír, hogy a püspök, mint a regensburgi hercegi család nevelője előre meglátta, megjósolta a hercegi pár, Henrik és Gizella négy gyermekének a jövőjét. „Henriket királynak jövendölte, s akiből Isten akaratából később király lett, testvérét Brúnót valóban püspöknek nevezte, nagyobbik hügukat (Gizellát) királynénak, a másikat (Brigittát) apátnőnek mondta." Gizella gyermekkoráról a korabeli források mást nem említenek; az Árpád-kori gesták, krónikák, évkönyvek sem beszélnek erről. Születési évét sem ismerjük, de az egyháztörténeti kutatás magyar és német képviselői - mint legvalószínűbb évet - a 985-öt fogadják el. Ezt az időpontot tette magáévá a „SüdosteuropaGesellschaft und Osteuropa Institut Regensburg-Passau", amikor megszervezte 1985-ben a Passauban rendezendő „Bayern und Ungarn. Tausend Jahre enge Beziehungen"nemzetközi tudományos konferenciát, amelyet elegendő fedezet hiányában csak 1986. április 17-19- között tartottak meg. 212