Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Klima László: Finnugorok a korai történeti forrásokban

A „Régmúlt idők krónikájának" évszámokkal tagolt részében a 6367. (859.) és a 6579. (1071.) évek között fordulnak elő saját népnevükkel említve a csúdok, a veszek, a merják és a muromák. Ali. századi események kapcsán már csak a csúdok szerepelnek saját nevükkel (1030-ban és 1071-ben). Mindebből következik, hogy ezeken a területeken a 10. századra tehető az orosz államiság kiépülésének korai szakasza, amikor a hatalmi szervezet még épít a népek hagyományos, valószínűleg törzsi struktúrájára. Amikor segédcsapatokra van szükség, akkor a népek autonóm szervezeteihez fordulnak, a segédcsapatokat a népek állítják ki. Ez nemcsak a finnugorokra vonatkozik. Ebben az időben az orosz etnikai csoportok, törzsek saját nevükkel - krivicsek, szlovének - szerepelnek. Ez az állapot akkor szűnik meg, amikor a kijevi állam megszervezi állandó jelenlétét a korábban csak adót fizető területeken. A krónika következő rétege - a 988-as év eseményeitől - már a hatalmi rendszer kiépülésének jeleit mutatja a baltikumi és közép-oroszországi finnugor területeken is. Ez mindig városok alapítását jelenti a meghódított területeken. A városok eleinte csak föld és palánk védőművekkel biztosított várakat jelentettek fegyveresekkel. A városokban később telepesek jelentek meg, akik idővel kitelepültek a város immár biztonságossá vált környékére is. A módszert jól szemlélteti a 6496. (988.) évi események leírásából a következő részlet: „És azt mondta Vlagyimir: „Nem jó, hogy kevés város van Kijev körül. És városokat kezdett alapítani a Gyesznán, az Oszteren, a Trubezsen meg a Szulán meg a Sztugnán"^ Hódításaiban ezt a módszert követte minden orosz fejedelemség, így később Moszkva is a volgai és permi finnugorok területeinek meghódításakor, és Szibéria megszállásakor. Ez a megerősödött hatalom számunkra a krónika olvasásakor úgy jelenik meg, hogy népnevek helyett immár inkább városneveket találunk egy-egy esemény leírásakor, s a korábban finnugor népnevekkel jelölt terület városaiban és a városok körzetében minden bizonnyal számolhatunk finnugor eredetű lakossággal is. A krónikában a városnevek mellett all. századi események leírásakor már csak a csúd népnévvel találkozhatunk, azzal is csak kétszer. Az orosz fejedelmek 11. századi hatalmi torzsalkodásai kapcsán Rosztov, Murom, Rjazany, Jurjev, Zavolocsje, Beloozero városairól olvasván arra kell gondolnunk, hogy ezeken a helyeken a merja, muroma, csúd, vesz őslakosság akarva-akaratlanul is szenvedő részese lett az eseményeknek. A finnugrisztikán belül a történeti kutatások mind nagyobb szerepet fognak játszani. Ennek első jele a Finnugor Történeti Társaság megalakulása, és az első finnugor történeti konferencia megrendezése 1993-ban a finnországi Ouluban.

44 PAMJATNYIKI 1978, 137. KLIMA 1994. 20