Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

pás' jelentésű Árpád helynevekkel) már Gombocz Zoltán és Melich János kimondták, hogy csak személynévi eredetű lehet." Az összes többi így kezelt azonban nem vagy legalábbis nem bizonyíthatóan. Összekapcsolhatjuk-e azonban ezt a Komárom megyei helynevet Árpád fejedelem nevével. Hiszen amint azt a Csallóközi Árpádsoka helynév is mutatja, ilyen helynevek az Árpád (de az Árpád) személynévből még a 13. században is keletkeznek, másrészt meg, mint azt mindenki tudja és írja, Anonymustól ismert, hegy Árpád sírja az Óbudával szomszédos Fehéregyházán volt.

100 Anonymus szerint Árpád sírjánál a „a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fehérnek hívnak". Fehéregyházát azonban egészen a 13/14. század fordulójáig Bana néven ismerik,

101 Árpád sírjának hagyománya - ha volt ilyen - tehát a 10 században nem a majdani Fehéregyházához kapcsolódik, hanem egy Bana nevű helységhez. Ez pedig éppen az, amely a Komárom megyei Árpa-Árpád szomszédosa, illetőleg, amelynek mai területén sírunk előkerült. Hogy Anonymus a 13- században, vagy már előtte a magyar hagyomány, miért helyezi ezt a banai sírt az Óbuda melletti Banához, annak bizonnyal az a magyarázata, hogy a 13- századra itt alakult ki az ország központja, s a honfoglaló vezér sírját kézenfekvőbb volt a kortársaknak ebbe a központba áttelepíteni. Ezt annál könnyebben tehették meg, mert itt is volt egy Bana, s az eredet temetkezés is Bana határában volt. Mivel, mint láttuk, a banai sír hierarchikusan kiemelkedik a legkiemelkedőbb honfoglaló leletek között, fentiek után nemigen lesz más választásunk, mint Árpád sírjának tartani. A választás, a lehetőség persze nem bizonyosság. Ebben az esetben talán az utóbbit is elérhetjük. Kürti Béla annak idején az algyői temető 11. sírjában egy íjközépcsontot talált, amelyet díszítettként közölt.

102 Szívességből annak idején tanulmányozhattam ezt a két összetett jelből álló díszítést, s a Kárpát-medencei rovásfeliratokról írott munkámban röviden utaltam arra, hogy felirat lehet, mégpedig kazár írással, s a magyar győ (gyevi) előzményeként lenne olvasható.

103 A halomi honfoglalás kori tegezfelirat 1993-as részletes feldolgozásában (máig közöletlen egy nagyobb részlet kivételével),

104 korábbi bizonytalanságom akörül, ' GOMBOCZ-MELICH 1914-1930, col. 145.; GYÖRFFY 1987, III., 404. a névtan mélyebb ismerete híján éppen fordítva vélekedik. - Van Bihar megyében (?) is egy Árpa, erről azonban nem bizonyos, hogy azonos-e a Nagyszalonta közeli Árpáddal, sőt a birtokosok az egyiknél egyháziak (Árpa), a másiknál világiak (Árpád)\ Másként GYÖRFFY 1987, I. 595. "SRH I. 106., Anon. c. 52. 11 BÁRTFAI SZABÓ 1935, 17 és 17/3. j. )2

KÜRTI 1978-79, 340., 11. k. 13 VÉKONY 1987, 128. )4 VÉKONY 1993, 783-796. Vö. VÉKONY 1992b, 41-49. - A halomi feliratról a magyarországi és kazárjai feliratokban teljesen járatlan Dmitrij Vasil'ev rossz átírást és képtelen (kiíratlan szóvégi magánhangzó, stb.) rész (!) olvasatot közölt, nyilván elfeledve azt, hogy magyar vezért sohasem hívtak kagánnak (legfeljebb egyesek álmaiban): VASIL'EV 1994, 184-187. - Ennek a Lösung-nak (miért nem Endlösung?) nagyon fognak örülni eurasisch! 202