Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Vékony Gábor: Komárom-Esztergom megye a honfoglalás korában

zetségfőnek gondolja. Fentiekhez kapcsolhatnánk még a geszterédi sír halottjának Bugát rex vagy éppen valamelyik Árpád-fival való azonosítását.

88 Csak megjegyeznénk, hogy a zempléni sír halottja is a fejedelem és nemzetségfő meghatározás között ingadozik, az azonban nem kétséges, hogy az említett sírleletek jelenleg (a kétpói kinccsel együtt) a 10. század legkiemelkedőbb emlékei. Ha a banai sír fentebb részletezett jellemzőit tekintjük, akkor azt kell mondanunk, hogy lószerszámait tekintve mindenképpen fölötte van az említetteknek. Érdemes itt ideiktatnunk két idézetet: „midőn a nagy kán halt meg, őt néhány ember elkísérte arra a helyre, ahová el kellett temettetnie. Miután ezt a helyet megtisztították, ott sátrat vertek, a holttestet fából készült trónfélére ültették, elébe egy finomművű asztalt helyeztek. Erre kancatejet tettek, s egy lovat állítottak oda csikajával. A lónak fehérnek kellett lennie, szépen felkantározva, bizonyos mennyiségű arannyal és ezüsttel borítva. Ezen sátornak a földjét csak szalma fedi. Ezután egy széles és mély gödröt ásnak, hogy az egész sátor mindazzal, ami benne van, beleszállhasson. Miután ez megtörtént, a földet kiegyengetik, s oda gyepet vetnek, hogy senki a helyet föl ne ismerhesse."

89 Az idézet forrása Johannes de Montevilla, aki a 14. század elején 33 évig utazott Keleten. Hasonló leírást találunk a Kínában uralkodó mongol kánokról a Yüan-shi-ben: „... ha a császár meghal ...halotti öltözéknek cobolyprém kabátot és bőrsapkát kell használni, a halott cipője és a derékra kötött tarsoly is kifehérített bőrből készül. Két arany korsó, egy pohár, egy evőcsésze {fából), kanál és evőpálcikák lesznek melléadva. Miután a halottat felöltöztetik, négy aranypánttal át kell kötni. A császári (halottas) kocsin fehér nemezt és zöld brokátból készített függönyöket kell használni. A koporsót is brokáttal kell burkolni. A (halotti) menet élén egy üj ruhába öltözött mongol sámánnő lovagol, aki kötélen vezet egy lovat, amelynek nyerge arannyal van díszítve, kantára brokáttal borított.

90 A mongol nagykánok temetkezésénél tehát - ez a leírásokból világosan kiderül - a lószerszám arany, illetve arany és ezüst, míg a halott öltözéke régészetileg megfoghatatlan (vagy csak szerencsés földtani körülmények között megfogható). A banai sír pedig éppen lószerszámokban rendkívül gazdag, azt is mondhatjuk, hogy a vele temetett ló szerszáma tiszta arany (hiszen az aranyozott ezüst is arany). Kiss Ákos a banai lószerszámveretek egy részét 91 öweretnek határozta meg, ezt teszi Fodor István is, egy újabb férfisír feltételezésével.

92 Pedig Kiss Ákos már maga ész* NÉMETH 1973, 24. (Ezt ugyanitt Dienes István "gondolatébresztőnek" mondja); GYÖRFFY 1977, 36., 107., stb. 89 MANDEVILLE 1852, II.; MUNKÁCSI 1896, 307-308. 90 RATCHNRVSKY 1970, 435-436. 91 KISS 1970, 5. kk. 2., 8., XV. t. 1., 19. 92 A HONEOGLALÓ MAGYARSÁG 1996, 363200