Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Tóth Endre: Kereszténység a honfoglalás előtti Kárpát-medencében
ta díszterme volt, 9 nem volt templom a kékkúti villa sem 10 ). Csekély azoknak az ingó leleteknek a száma is, amelyekből egyházi épületre lehet következtetni. Egyes faragványokról nem is lehet mindig egyértelműen eldönteni, hogy profán vagy szakrális rendeltetésű épületben használták-e. Másoknál pedig csak valószínűsíteni lehet, hogy keresztény sírkápolnában, vagy közösségi bazilikában alkalmazták. A Székesfehérváron talált, másodlagosan beépített, tengeri állatokkal, növényekkel és a Krisztus-monogram egy változatával (sztaurogram) díszített, faragott korlátpillér az egyetlen olyan kőfaragvány, amely az ábrázolásai miatt kétségtelenül keresztény kultuszhely tartozéka volt. 11 Közösségi bazilikában vagy temetőkápolnában állt-e, arra a felállítási hely és a leletkörülmények ismeretlensége miatt válaszolni nem lehet. Keresztény kultuszhelyeket díszítő faragványok az oltárok és a presbyteriumkorlátok: ezek bizonyíthatnak templomokat és sírépületeket. Az ereklyés oltárként meghatározott, és Valériára jellemzőnek látszó faragott asztallapok 12 mégsem bizonyultak keresztény felhasználásúnak. 13 A korláttöredékeket csak abban az esetben lehet keresztény kultusztér részeinek tartani, ha keresztény jelképek találhatók rajtuk. Ilyen díszítések alkalmazása viszont nem szükségszerű; ha a lelőkörülmények is ismeretlenek, akkor a faragványok keresztény használata bizonyíthatatlan. A Nyugat-Dunántúl három azonos díszítésű, kereszt és X alakú, falév korlátot utánzó márvány korláttöredék került elő (Jánosháza, Egyházashollós, Szombathely). 14 Keltezésük a 4. század. Mintájuk hasonló, délpannoniai faragványokkal 1 ^ (Sirmium) egyezik meg; felhasználásuk keresztény kultuszhelyen lehetséges ugyan, de nem bizonyítható. Hasonló, áttört korláttöredék, nagyon egyszerű kivitelben Brigetioban (Szőny) 1 ^ is előkerült. Pécsen, két helyen találtak olyan márvány faragványtöredékeket, 17 amelyek keresztény kultuszhely szobrászati díszítéséhez tartozhattak. Korláttöredék része az a márvány faragvány, amelyet az István téren találtak: félköríves mintájú, áttört korlát töredéke volt. Mivel a későrómai temető nyugati szélén került elő, temetőkápolnához tartozhatott. Néhány más, gondosan faragott márvány töredék szintén át9 TÓTH 1973, 118-137.: magyarul: TÓTH 1975, 420-440. 10 Vö. SÁGI 1972, 121-138. A faragvány karoling-kori keltezése tévedés: lásd. TÓTH 1974a, 172., 27. j. 12 B. THOMAS 1978, 573. 13 NAGY 1988, 135-158. A jánosházi múzeumban (publikálatlan), az egyházashollósi templom falában (B. THOMAS 1977, 798-99.; a szombathelyi Savaria Múzeumban (PAULOVICS 1944.; Steindenkmáler von Savaria 1971, nr. 235., Bild 189. 15 MÓCSY 1974, pl. 41.a. 16 BARKÓCZY 1944, XLII. Tábla 17 FÜLEP 1984, Pl.V. 166
