Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)

Nevizánszky Gábor: Magyar jellegű régészeti leletek Cseh- és Morvaországban

13- STRACHOTÍN, okr. Bfeclav A 9-10. század, ill. a 10. század elején elpusztult, a Petrova Loukán fekvő földvár területén, az égett rétegben és az omladékban több levél-, deltoid- és rombusz alakú nyílcsúcs került elő (2. t. 12-14., 30-37.).

28 14. TËSOV, okr. Hradistë 1902-ben öt sírt ástak ki, melyekben mellékletként edény, kések, sarkantyú, favödör abroncsai, balta, csiholó, fülbevalópár és egy-egy villás és levél alakú nyílcsúcs volt.

29 15. ZNOJMO-Hradistë, okr. Znojmo A földvár területén több hitelesítő ásatás során J. Kovárnik többek között deltoid és rombusz alakú nyílcsúcsokat talált (közöletlen). Az ásató szerint a település a 10. század elején is elpusztult. Egy, a 17. században élt helyi krónikás adata érdemel figyelmet (TomáS PeSina z Cechorodu), aki szerint Znojmót a kalandozó magyarok 949-957 között felégették.

30 Az itt közölt jegyzéken kívül közöletlen rombusz alakú nyílcsúcsok még a következő csehországi lelőhelyeken fordultak elő: Benátky, okr. Svitavy (5 db), íáslav (Hrádek), okr. Kutná Hóra (2 db) és Nihosovice, okr. Strakonice.3i Ide sorolható még a morvaországi Troubskon, okr. Brno talált kovácsolt oldalpálcás zabla töredéke.

32 A tárgyalt területen a problematikus litoméricei leletekkel együtt 21 olyan lelőhelyről van tudomásunk, ahol magyar jellegű régészeti emlék jött a napvilágra. A leletek zöme a két legfontosabb, a korai középkorban használt útvonal mentén található (1. térkép). Az egyik az ún. královská (királyi) út, a másik az őskor óta használt borostyánkő út, mely észak-déli irányban szeli át Morvaországot. Az utóbbi útvonalhoz kapcsolódnak a Morva folyó bal partján fekvő szlovákiai leletek is. Az egyik a skalicai (Szakolca) sírlelet (3. t. 18-20.), melyben a lócsontokon kívül körte alakú kengyelpárt (az egyik igen töredékes állapotban) és egy deltoid nyílcsúcsot találtak. Sem a zablatöredéket, sem a nyílcsúcsot a szakolcai múzeumban NOVOTNY 1968, 90-92., 83. t. 1-7.; MERÍNSKY 1986, 33., 6. ábra. KUCERA 1902, 96-97.; DOSTÁL 1966, 184., LXV1II. t. 12-13. Az adatokéit J. Kovárniknak tartozom köszönettel. PROFANTOVÁ-LUTOVSKY 1992, 33. MERÍNSKY 1986, 32., 5. ábra 1. 130