Fülöp Éva Mária – Kisné Cseh Julianna szerk.: Magyarok térben és időben. Nemzetközi Hungarológiai Konferencia. Tatabánya-Esztergom, 1996. május 28-31. (Tudományos Füzetek 11. Tata, 1999)
Kiss Gábor–Tóth Endre: Adatok a nyugat-dunántúli korai magyar gyepű topográfiájához
Ugyanebben az időben - tehát a győri püspökség szombathelyi birtoklása előtt - kérdéses lehet Sabaria-Szombathely keleti részének birtokjogi hovatartozása is. Ugyanis II. Paszkál pápa 1102-es pannonhalmi birtokösszeírása szerint az első birtok in episcopatu Jauriensi ecclesiam Sancti Martini in Sabaria. Ezt az adatot általában magára a bencés apátságra vonatkoztatták, noha Pannonhalmának a legkevésbé sem igazolható a Sabaria megnevezése. Ezért a tényleges földrajzi neveknek megfelelően az oklevél Sabaria Szent Márton temploma csakis a szombathelyi - ma tudjuk, ekkor már álló - Szent Márton templommal azonosítható. Az elvi lehetőséget a keleti határban álló templom különálló területi fekvése adja meg: a nyugaton álló vár és körzete volt csak a győri püspökség birtoka, a középső rész, a Gyöngyös patak vidéke királyi, majd köznemesi birtok volt, amely leválasztotta a város keleti részén fekvő Szent Márton templomot. Ez a hármas tagolás akár háromféle birtokost is jelölhetett. Később a templom, amely plébániatemplom volt, szintén a győri püspök birtokába került. Mikor történt mindez? Az időpont elég nagy biztonsággal kikövetkeztethető. A sabariai vár feladata részben az ÉD-i, a külföldiek által használt tranzit üt forgalmának ellenőrzése lehetett, amelyen a Bécs és a Velence közti kereskedelem folyt. Az 1160-as évektől, amikor megnyílt a semmeringi üt Magyarországot kikerülő szakasza, Sabariának az üt ellenőrzésében játszott szerepe megszűnt. Ez idő tájt a Csák nembeli Ugrin (1188-1204) volt a győri püspök. Ugrin Imre király (1196-1204) legbelső, hűséges hívei közé tartozott, és mindvégig Imrét támogatta Endrével szemben; az esztergomi érsekséget is elnyerte. A pannonhalmi apát azonban a váci és várad! püspökkel együtt Endrét támogatta. A pártállásnak aztán az apátság látta kárát, amit az utód, Uros apát diplomatikusan keseregve hangoztatott is. Ez az az időszak, tehát Imre király uralkodása, amikor feltételezhető, hogy a szombathelyi vár és a Szent Márton templom Ugrin győri püspök kezére juttatott, az Ugrinnak jutatott más királyi adományokhoz hasonlóan. Befejezésül néhány szót még arról kell szólni, hogy ügy tűnik: meghatározható, hogy a kereszténység felvétele után melyik szent védelme alá helyezték a nyugati gyepűt. A szent kilétében nincs semmi meglepő: Szent Mihály arkangyalról, a mennyei seregek vezéréről van szó. Szent Mihály a patrocíniuma ugyanis az ispánsági székhely, Sopron plébániatemplomának, a vasvári ispáni székhely plébániatemplomának és egyúttal a káptalannak, de Szent Mihály patrocíniumú a karakői, ugyancsak várispánsági központ temploma is. Nemkülönben a babóti plébániatemplom, ahová filiaként Kapu is tartozott. Azt, hogy a további 22 Vas vármegyei Szent Mihály patrocíniumú templomos település mindegyikének volt-e szerepe a határvédelemben vagy sem, még további kutatásoknak kell eldöntenie. 116
