Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

gazdasági épület helyén) négy, ún. szaktanteremmel és kisebb kisegítő helysé­gekkel. Az 1989/90-es tanév végén a katonai kollégium Tatán megszűnt. Az iskola oktató-nevelő munkájának részét képezi a felnőttoktatás. Az 1950-es években csak honvédtisztek részére szervezett levelező oktatás volt. 1963-tól ún. civil tanulókkal bővült a hallgatók száma. Az érdeklődés nagy, a hallgatók korösszetétele fokozatosan megváltozik, egyre fiatalabbak jelentkez­nek, ezért a levelező tagozat mellett ún. esti tagozatot is szerveznek. Az 1965-66­os tanévben a felnőttoktatásban részt vevő hallgatók száma meghaladta a 200 főt. A 70-es évek elején fokozatosan megszűnik az esti tagozat, a 80-as években a "levelező" hallgatók száma is állandóan csökken. Az 1960-as évek kiemelkedő eseménye volt az iskola alapításának 200. évfordulójára 1966-ban megrendezésre került jubileumi ünnepségsorozat. Az iskola külső képe megváltozott, tatarozták az épületet, az utcai frontot új kőkerí­téssel látták el, az iskola előtti területet parkosították. A tanulóifjúság színvonalas kultúrműsorral, szellemi és sportvetélkedővel készült az ünnepségre. Az iskola nagyszabású kiállítással várta volt tanítványait és az érdeklődőket. Kiállításra kerültek az iskola történetét reprezentáló dokumentumok, az iskola mű­vésztanárainak alkotásai, ill. tanulók alkotásai. Ekkor avatták fel a földszinti folyosón Eötvös József domborművét, Brém Ferenc alkotását. Az iskolaudvaron megrendezett ünnepségen sok ezer ember vett részt, a központi ünnepség részét képezte a volt diákok közös ballagása. A ballagás élén az iskola életében először érettségizettek (1914-ben) haladtak tanárukkal, Muzslai Jenövei. A nagyszámú ballagót a város főterén Tata város tanácsának elnöke köszöntötte. A délutáni órákban érettségi találkozók zajlottak le a gimnázium épületében. Az évfordulóra az iskola jubileumi évkönyvet bocsátott ki. Az iskolai színjátszás az 1950-es években virágzott, de létezett még a 60-as évek végén is. Ezek az előadások nagy érdeklődést váltottak ki a tanulóifjúságon kívül a város és a városkörnyék községeinek lakosságában. A színjátszás megszűnésében minden bizonnyal szerepet játszott, hogy egyre több lehetőség nyílt a színház nyújtotta élmény átélésére, a helyi előadások (művelődési ház), a budapesti színházlátogatások és az egyre jelentősebbé váló televíziós közvetíté­seken keresztül. Az irodalmi alkotások tolmácsolásának élménye az iskolai ün­nepélyekre, a szavalóversenyekre és a diákszínpad előadásaira tevődött át. A tanulmányi kirándulások szervezésében is változások történtek. A 60-as évek elején a tanulmányi kirándulások iskolai szervezésűek voltak, különvonattal az ország nagyvárosaiba. A 60-as évek második felétől ezek osztálykeretben történnek, egy-két esetben külföldre is. Minden évben részt vesz az iskola az őszi mezőgazdasági munkában. Ko­rábban szántóföldi növények betakarításában (pl. a kukoricatörésben, burgonya­szedésben) a 70-es évektől a szüretelésben segédkezik. Az 1960-as évek végén az iskola figyelme a főiskolai és az egyetemi beis­kolázások felé fordult. Ennek elősegítése érdekében ún. szakosított tantervű osz­tályokat szerveztek matematikából, fizikából, biológiából és kémiából. Ezekbe az 71

Next

/
Thumbnails
Contents