Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története
biztosítottak az egyre nagyobb létszámú munkás- és parasztszármazású tanulók elhelyezésére. A kollégium megszervezésével és igazgatásával Gyarmati Ernőt bízták meg. Az iskolában felállítják az ún. tanulószobát, ahol tanári felügyelet mellett a délutáni órákban tanulhatnak a diákok, és az étkezésükről is gondoskodnak. Szaktanárok és az osztályfőnökök rendszeresen ellenőrzik, illetve segítik a tanulmányi munka alakulását. Fakultatívvá vált az addig kötelező vallásoktatás. Az 1950-ben hozott közoktatásügyi határozat következtében kinyilvánítják, hogy az ifjúságot a marxizmus-leninizmus eszméi alapján kell nevelni. A bevezetésre került új tankönyvek már egyértelműen ezt az ideológiát képviselték. A tanulók értékelésében is változások történnek. Az 1948/49-es tanévtől hétjegyű értékelést vezetnek be. Ez jelentős ellenállásba ütközik, ezért néhány év után a gyakorlatban megszűnik, és áttérnek az ötjegyű osztályozásra. Az 50-es évek elején származási kategóriába osztják a tanulókat, a csoportosítás a továbbtanulás szempontjából orientáló szerepet játszik. Az iskola életére is rányomja a bélyegét az országban jelentkező dogmatikus szemlélet és a személyi kultusz hatása. A bizonytalanság fokozódik. A szélsőséges tevékenységet a felsőbb szervek ideológiailag és politikailag szentesítik. Az iskola légkörét feszültté teszi a mechanikusan alkalmazott verseny, a számtalan jelentés, a végletesen központosítot vezetési stílus, az utasítgatás, a bizalmatlanság. 1956-ban a fokozódó politikai érdeklődés a szabadabb vitaszellem kialakulását eredményezi. Az országban október 23. után kibontakozó tüntetések az iskola életére is kihatással vannak. Október 26-tól gyakorlatilag szünetel a tanítás, megalakul az iskolai Munkástanács, amely átveszi az iskola irányítását. November közepétől az önként bejáró tanulók részére korrepetálást szervez az iskola tantestülete, és sportolási, edzései lehetőséget biztosít az arra igényt tartó tanulók számára. December hónapban egyre több tanuló keresi fel az iskolát, 1957 januárjában már órarend szerint folytatódik a tanítás, az iskola vezetését a korábban leváltott igazgató, Antal Gergely veszi át. Az események hatására 13 tanuló és egy tanár elhagyja az országot, két tanulót eltávolítanak az iskolából, egy tanárt hosszabb időre letartóztatnak, további hármat pedig 2-3 napra "begyűjtöttek" a hatóságok. Három tanuló iskolaváltoztatásra kényszerül. Az 1957-58-as tanévtől a tantestület fele szinte kicserélődik. Négy tanárt alacsonyabb fokozatú (általános) iskolába helyeztek, öt tanár pedig másik középiskolába kérte áthelyezését. A megüresedett állásokat elsősorban a fiatal korosztályhoz tartozó tanárok kinevezésével oldják meg. Az újonnan kinevezett tanárok kiveszik részüket az iskola új politikai arculatának kialakításából. 1957. november 7-én megalakult a KISZ önálló iskolai szervezete. A szervezet a 60-as években tömegszervezetté vált, ennek gyakorlatban az iskola valamennyi tanulója a tagja lett. Alapszervezeteit először osztályonként, később ún. érdeklődési körönként alakította ki. Társadalmi munkát végeztek az iskolaudvar átalakításában, a parkosításban, a város által szervezett hasonló jellegű munkákban. Nyaranként több száz diákot mozgósított az országos munkatábo69
