Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Keller György (Tata): A tatai gimnázium története

A második világháború Itatása iskolánkra Magyarország bekapcsolódása a II. világháborúba kihatással van az iskola életére is. A tanév lerövidül, szénhiány miatt kényszerszüneteket rendelnek el. A meghosszabbított kényszerszünet kedvezőtlenül befolyásolja a tanulmányi eredményt. A vonattal bejáró tanulók száma meghaladta a 150 főt. A vonat korán érkezett, (a vonatindulás az üzemek munkakezdéséhez igazodott), ezért 1942 őszétől 1/4 8-kor kezdődött a tanítás, s így a 13 órakor induló vonattal a tanulók haza tudtak utazni. Schmidt Mihály igazgató a bejárók helyzetén úgy igyekszik segíteni, hogy internátus építését szorgalmazza. Az építkezés sok nehézséggel, a bánya- és bányászközségek támogatásával megindul, de a háború alatt nem fejeződött be. A katonai szolgálatra behívottak száma növekszik, 1942—43-as évkönyv már a keleti fronton meghalt volt tatai diákok nevét is felsorolja. 1942-től megszervezik a légoltalmi szolgálatot az iskolában. 1944. áprilisától a környék ipari üzemeinek, vasútállomásainak bombázása miatt a tanulók bejárása fokozatosan megbénul. Állandóvá válnak a légiriadók. 1944. július 14től az iskola épületét a németek katonai célra foglalják le. Ez év szeptemberében a tanítást a gimnázium épületében megkezdeni nem lehetett. Ezért hét osztályt a katolikus fiú elemibe (Fazekas utca), öt osztályt a református elemi iskolába (Kocsi utca) helyeztek el. 1944. október 11-én ezeket az épületeket is lefoglalják katonai célra. Ettől kezdve csak a tanárok lelkes ügybuzgalma működteti a tanítást, teljesen szétszórva óvodákban, a téli gazdasági iskola épületében, az ipartestület termeiben. A tanítás a délutáni órákban kettőtől hat óráig tart, összevontan, alacsony létszámmal, a kevésbé fontos tárgyak elhagyásával, erősen csökkentett óraszámmal. Ebben az oktatási formában az iskola tanulóinak csak kis töredéke vehet részt. ///. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉTŐL NAPJAINKIG Az iskola élete 1945-1990 között Az iskola épülete a háborús eseményekből aránylag épen került ki. Belövés érte ugyan a falakat és a tetőzetet, de bombatalálatot nem kapott, az iskola belső felszerelése, bútorzata viszont jelentős kárt szenvedett. 1945. április 16-án megindult a tanítás a Fazekas utcai iskolában, mivel a gimnázium épülete katonailag foglalt volt. 1945. május l-jén felszabadult a konviktus épülete, ettől kezdve a tanítás helye július 14-ig a rendház épülete. Az 1945—46-os tanév szeptember 9-én kezdődik. A nyár folyamán a helybeli szülők kimeszelték a termeket, rendbehozták az épület ajtóit, ablakait. A bányászfalvakból korábban bejáró tanulók oktatását úgy oldották meg, hogy 1945 őszétől a felsőgallai, akkor társulati elemi iskolából fiókgimnáziumot nyitottak, hét osztállyal. A tanulók oktatására nyolc tanár költözött Felsőgallára. Az épület második emeletén rendbehozott termekbe beköltöztették a sebészkórház ápolónővéreit, majd november 29-én katonai kórház költözött az épületbe, me67