Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 12. - Dr. Novák Veronika (Vágsellye): Somorjai Iskoláink történelméből

működése alatt új tanszerekkel szerelte fel a város költségein az iskolát. 1863ban távozott Pozsonyba, ahol jogakadémiai tanárként működött. Barton József a pozsonyi tankerület főigazgatója a somorjai iskolákat 1867ben főelemi tanodává akarta átalakítani. Terve nem valósult meg. Jelentősebb változások csak az 1868-as iskolatörvény bevezetése után történtek. Az elemi iskolák megőrizték felekezeti jellegüket, de a város jelentős támogatásban részesítette ezen iskolákat. Komoly gondokat okozott a városnak az új iskolatörvényben foganatosított, a polgári iskolák felállítására vonatkozó kötelezettség. A városi tanács nagy része inkább egy városi alreál iskola felállítását tartotta célszerűnek, a csak hosszas tárgyalások után 1872-ben született egyezség a királyi vallási közoktatási minisztérium és a városi tanács között. A királyi vallási közoktatási minisztérium magára vállalta a tanítók fizetésének biztosítását, a város pedig megfelelő épületről és berendezésről gondoskodott. Pálffy János pozsonymegyei főispán az iskola felállításához 4000 forintot ajándékozott.

24 A fiú polgári iskola és a felsőbb lányiskola 1872. dec. 6-án kezdte meg működését, 20—20 tanulóval.

25 A polgári iskola látogatottsága az első években meglehetősen gyér volt. Sokan nem voltak tisztában az iskola céljával, s ennek következtében bizonytalanul fogadták az új tanítást. Változásra csak az 1879/80as iskolaévtől került sor. Valószínűleg ebben szerepet játszott a vallás és közoktatásügyi minisztérium 24.793 számú rendelete, mely részletes magyarázatot adott az iskolacéljairól, a diákok elhelyezkedési lehetőségéről, s tisztázta a további iskolatípusokhoz való viszonyát.

2 Az új emeletes iskolaépület átadására 1874. október 8-án került sor. A felsőbb lányiskola az 1886/87-es tanévtől polgári lányiskolává alakult át. Az iskola, mely Csallóköz jelentős középiskolája volt, 1845-ig magyar, 1950-ig szlovák nyelven működött. A 19. század második felében kezdtek működni az ipari oktatással foglalkozó tanműhelyek. Somorján 1874. május 13-án kosárfonó tanműhely nyílt, tanítója Kramer György Bajorországból telepedett ide. Kezdetben 5—6 állandó tanuló látogatta, számuk még 1875-ben 16-ra emelkedett. A kosárfonó tanfolyamot 1877-ben áthelyezték Nagyszombatba, ahol 1879-ben megszűnt.

27 Az 1884. évi 17.sz. törvény, valamint a vallás és közoktatásügyi minisztérium 1884. augusztus 23-án kelt 27.494 számú rendelete értelmében minden város, amelyben 50 tanonc volt, köteles volt ipari tanonciskolát létrehozni. A Somorjai ipari tanonciskola 1884. december 2-án kezdte meg működését 80 tanulóval. Első tanárai Tetets Géza és Fekete Ferenc a polgári iskola, valamint Kunszt Károly elemi tanítók voltak. A tanítás heti 7 órán át folyt." A polgári fiú- és lányiskola, valamint az ipari tanonciskola folytatták működésüket akkor is, amikor Somorja teljesen elvesztette egykoti kiváltságait. Már 1871-től a rendezett tanácsú városok közé tartozott, s 1902-ben jogi szempontból a nagy községek sorába volt kénytelen besorozni. E rövid tájékoztató elsősorban Somorja város levéltári anyagának alapján készült. E levéltári fond a Galántai Állami Járási levéltárban van elhelyezve Vágsellyén, és itt áll a kutatók rendelkezésére. 53