Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Kelemen Elemér: Tájékoztató a millenniumi előkészületekről

TÁJÉKOZTATÓ A MILLENNIUMI ELŐKÉSZÜLETEKRŐL Dr. Kelemen Elemér Hálátlan feladat egy lassacskán fantomizálódó Emlékbizottság egyik titkáraként tájékoztatót adni a millenniumi előkészületekről. Még az a szerencse, hogy a szellem kiszabadult a palackból: a magyar iskola millenniumának előkészületei és rendezvényei az Emlékbizottság működőképességétől és tevékenységétől függetlenül is eredményesen, mondhatnám, minden várakozást felülmúlóan zajlanak. Előadásomban ezekről az eseményekről és tervekről kívánok átfogó képet adni. Ez a tegnap és ma — Tatabányán és Esztergomban — megrendezett iskolatörténeti konferencia is egyik rangos állomása az ünnepi eseményeknek, amelyekkel a magyarországi iskola közelgő ezeresztendős évfordulójára emlékezünk. 1996-ban lesz ugyanis az első nyugati típusú szerzetes kolostor s falai között az első magyarországi — szerzetes — iskola megalapításának ezeréves évfordulója. A Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán letelepedett Szent Benedek-rendi szerzetesek kolostori iskolája volt az a mag, amelyből — évszázadok viharos történelmével dacolva — kifejlődött és megerősödött iskolarendszerünk. Mészáros István tegnapi bevezető előadásában a csaknem ezeréves esztergomi székeskáptalani iskola és a nyomában sorakozó Esztergom és Komárom megyei plébániai iskolák, majd a falusi kisiskolák, az itt működött protestáns kollégiumok és katolikus gimnáziumok történetének regionális körképével érzékeltette, hogy mit jelentett az iskola a magyarság európai beilleszkedését, fennmaradását, létét, történelmi fejlődését illetően. ^ ^ % Elöljáróban ennek az ezeréves iskolatörténetnek néhány olyan számbavehető tapasztalatát, tanulságát szeretném felidézni, amelyek elgondolásaink szerint vezéreszményét, gondolati vázát, filozófiáját jelenthetik, jelentik a millenniumi megemlékezéseknek. Az iskola történetünk zavaros századaiban mindig megtartó erő volt. Bizonyítéka — s egyben záloga is — a mindenkori magyar társadalom saját jövőjéért: gyermekeiért érzett felelősségének. Ez a magyarázata annak, hogy történelmünk fényes, virágzó korszakait, amikor lépést tartottunk az egyetemes európai fejlődéssel, mindig az oktatásügy nagy expanziói előzték meg. A reformkort s az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc éveit a Ratio Educationisok kora; a századforduló nagyarányú gazdasági, társadalmi, tudományos és technikai fellendülését pedig a magyar közoktatásnak Eötvös népoktatási törvényével megalapozott polgári reformja: a kisdedóvást, a szakképzést, a közép- és felsőfokú oktatást egyaránt érintő, átfogó modernizációja. Ezt a gondolatot oktatáspolitikai szempontból is fontosnak tartom kiemelni, mert miköz31