Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Sipos Imre (Esztergom): A középfokú ápoló- és szociális szakképzés Esztergomban az ezredfordulóhoz közeledve
Egyetérthetünk azzal az elgondolással, amely e szakterületen biztosítja Nyugat-Európához a felzárkózást, és valóssá teheti az integrációt. Az alábbiakban tömören ismertetem a világbanki képzésnek azokat a céljait és azt a szerkezetet, amely e képzést determinálja. 13. sz. Humán szakmacsoport Képzési célok: Alapvető cél az érettségire épülő, egészségügyi és szociális szakképzés négyéves, közös alapú középiskolájának megvalósítása. Az iskola egyrészt a Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján általános műveltséget nyújt és felkészít az érettségire, másrészt egészségügyi és szociális szakirányú szakmai alapozást ad. A tantervi program egyik fő alapelve, hogy a tanulói személyiséget tiszteletben tartja és minden segítséget megad az egyéni fejlődéshez. A képzés során olyan egészségügyi-szociális alapismereteket szereznek a tanulók (pl. gondozás, önismeret, kommunikáció, egészségtan), melyek értékként gazdagítják a személyiséget akkor is, ha nem a humán szférát választják élethivatásul. Képzési szerkezet: A képzés három szakaszból áll: az első két szakaszra a középiskola négy éve alatt kerül sor, a harmadikra az érettségi utáni időszakban. Első szakasz: I—II. tanév (14-16 éves kor) Az órák 85 %-ában közismereti oktatás, 15 %-ában személyiségfejlesztés történik. Sok tantárgyat — szakítva a hagyományos órakerettel — kiscsoportos bontásban tanítunk. Második szakasz: III-IV. tanév (16-18 éves kor) Az órák nagyobb részében folytatódik a közismereti képzés, heti tíz órában egészségügyi-szociális irányú széles szakmai alapozás történik. Megismerkednek az emberi test felépítésével, a lelki működésekkel, a környezettel és életmóddal. Az első két szakaszban kiemelten fontos a nyelvi és az informatikai képzés. Idegen nyelvből lehetőség van nyelvvizsga letételére. A második szakasz a gimnáziumi szintű érettségi vizsgával zárul. A harmadik szakaszban, az érettségit követően lehetőség van: a.) Egészségügyi és szociális szakirányú továbbtanulásra: — Felső-, középszinten (18—20 éves kor): ápoló szülésznő, szociális asszisztens stb. Ezt a képzést az iskolák egy része vállalhatja "nyújtott" képzési formában. — Felsőfokon (18—22 év) diplomás ápoló, szociális munkás, védőnő stb. b.) Bármilyen irányú továbbtanulásra felső-közép, illetve felsőfokon. Várható előnyök: — A képzés rugalmas, be- és kilépési lehetőséget biztosít. — A konkrét pályaválasztási döntés kitolódik 18 éves korra. — Korszerű általános műveltséget nyújt, így a gimnáziumi érettségi ismeretanyaga jó esélyt ad a nem szakirányú továbbtanulásra is. 248