Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Nagy Béla (Esztergom): A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola előtörténete és története

A számítástechnikai ismereteken kívül a számvitelgazdálkodási és a pénz­ügyi ágazat tanulói elsajátítják a gépkönyvelési, adózási programcsomagok al­kalmazását is. A munkaerőpiaci szempontok megkövetelik legalább egy nyugati nyelv ismeretét, hiszen a nyelv a szakmai mobilitás egyik legfontosabb eleme. Lehető­ség szerint a német, angol, francia nyelv tanításával járul hozzá az iskola a leg­alább középfokú nyelvismeret megszerzéséhez, melyhez a 20 személyes nyelvi laboratórium is rendelkezésre áll. A gépírás, a vakon billentyűzés a betöltendő munkakörök döntő hányadá­hoz szükséges, de már elsősorban a szövegszerkesztési ismeretekkel kiegészítve a közgazgdasági szakközépiskola minden tanulója részére. Az új tantervi előírások lehetővé teszik, hogy az érettségi vizsgát gépírásból elektronikus írógépen (javítószalagos) és számítógépeken tegyék le a tanulók, a rendelkezésre álló író­géppark ennek megfelel, s folyamatosan bővül. A megváltozott szakmai követelményeknek a tantestület tagjai továbbkép­zéssel, diplomamegújító képzésben való részvétellel és önképzéssel tesznek ele­get. A felvételt nyert tanulók a tanulás mellett a "közgázos" hagyományok ré­szeseivé is válnak, melyet az iskola vezetése és tanulói nagyon fontosnak tarta­nak. Az iskolaidőn kívüli elfoglaltságok közül említeni szükséges legrégebbi hagyományként a Fehér rózsa bált a Berzeviczy-napok keretében, az énekkar, sportkör, szakkörök, sítáborok, turisztikai táborok programjait. Évek óta az Is­kolakrónika rögzíti a tanévek fontosabb eseményeit. A szakképzésről szóló törvény hatálybalépése, az Országos Képzési Jegy­zék megjelenése a szakképző intézmények számára újabb kihívást jelent, minő­ségében és struktúrájában is megváltozott képzési rendszer kialakítását teszi szükségessé. Az új követelményeknek megfelelni a közel 50 éves közgazdasági szakkép­zési hagyományok is kötelezik az iskola valamennyi pedagógusát és tanulóját. Az iskolánkban végzett tanulók döntően szakképzettségüknek megfelelően helyezkednek el. Évfolyamoktól függően általában a végzősök 10-20 %-át veszik fel főiskolákra, illetve egyetemekre. Nem kevés azoknak a száma, akik a pedagógusi pályát választják. Volt tanulóink közül többen szakmájuk kiemelkedő képviselői, szép karriert értek el. Sokan a számviteli, pénzügyi területek vezetőiként (főkönyvelő, gazdasági igazgatóhelyettes) dolgoznak a gazdasági élet különböző területein (vállalatok, önkormányzatok, pénzintézetek, kereskedelmi és mezőgazdasági üzemek, stb.) Mások a közgazdasági pályától messzebb kerültek, jogászként, újságíróként, polgármesterként, iskolaigazgatói beosztásban dolgoznak. Az elmúlt időszakban többen szereztek jogi egyetemen is diplomát. Jelenleg a gazdasági főiskolák és egyetemek, valamint a tanító- és tanár­képző főiskolák vonzzák tanulóinkat. 230

Next

/
Thumbnails
Contents