Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Nagy Béla (Esztergom): A Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola előtörténete és története

A BERZEVICZY GERGELY KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA ELŐTÖRTÉNETE ÉS TÖRTÉNETE Nagy Béla (Esztergom) Iskolánk története a XX. sz. elején kezdődött. 1911—12-es tanévben indult az 1 éves Női Kereskedelmi Tanfolyam 45 fővel. Az első igazgató Nagy Antal volt. A tanított tárgyak: kereskedelmi számtan könyvvitel kereskedelmi és váltóismeret irodai munkálatok és magyar levelezés német nyelv és levelezés kereskedelmi földrajz áruismerettel gyorsírás szépírás gépírás A tanfolyam szükségességét indokolta, hogy városunk megyeszékhely, egyben gazdasági, kereskedelmi, társadalmi, egyházi és kulturális központ volt. Újabb színfolt volt a már meglévő középfokú iskolák mellett. Működését az a tény is indokolta, hogy Esztergomban az 1840-es évektől működött a takarékpénztár. Az oktatók részben az itt dolgozó szakemberek közül kerültek ki, részben a Kereskedelmi Társulat tagjaiból. Szakképzett pedagógusok ebben az időben még nem tanítottak, a tárgyi feltételek nagyon szerények voltak. Az 1940-es évekig a Petőfi utcai Elemi Iskolában — helyhiány miatt — az oktatás inkább délután folyt. A tanulók tandíjkötelesek voltak. Mivel a befolyt összeg igen csekély volt, a Takarékpénztár Rt. és a Kereskedelmi Társulat fedezte a felmerült költségeket, az oktatók óradíjait. A tanfolyam az akkori igényeknek megfelelően "középfokon" képzett munkaerőt biztosított, főleg a kereskedelem és külkereskedelem részére, elsősorban Ausztria és Németország irányába. Amit az is bizonyít, hogy a tantárgyak között szerepelt a német nyelv és a levelezés. A tanfolyam tanulói hosszú időn keresztül a polgári iskola IV. osztálya, ill. a már működő gimnáziumok IV. osztályának sikeres elvégzése után jelentkezhettek. Tandíjmentesség rendkívül ritkán fordult elő az évek során. Az meglepő, hogy ilyen körülmények között a kimaradók aránya általában elérte a 10—20 %-ot is. Az 1915—16-os tanévtől az elnevezés Női Kereskedelmi Szaktanfolyamra változott. A meglévő szaktárgyak mellé bekerült az írásbeli dolgozatok külső alakja. Ezt feltehetően az egységes külalakra való törekvés indokolta (könyvvitel, levelezés). 226