Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Konreich Ferenc (Esztergom): A Hell József Károly Szakközépiskola története 1950-től napjainkig

elektrolakatos szakmunkás bizonyítványt is adott a végzett tanulóknak. A vegyipari gépész osztályoknak megmaradt a korábbi képzési forma. 1979-ben megváltozott az iskola elnevezése, az új neve Hell József Károly Nehézipari Gépészeti Szakközépiskola lett. Ugyancsak ebben az évben vonult nyugdíjba Karakas Lajos igazgató is, aki helyett ekkor Ági Sándor igazgatóhelyettes kapott megbízást az igazgatói teendők ellátására az 1979/80-as tanév befejezéséig. Az 1979/80-as tanévben a Magyar Villamos Művek Tröszt igénye alapján beindult az iskolában (az országban elsőként) szakközépiskolai formában a középfokú erőműgépész képzés is. Ilyen végzettséggel először 1983-ban kerültek ki tanulók az iskolából. A 3 szak megjelenésével az 1979-től 1985-ig terjedő időszakban (6 éven át) az első évfolyamokon l-l bányaelektrolakatos, vegyipari gépész és erőműgépész osztály indult. 1980 szeptemberétől az esztergomi Bottyán János szakközépiskola tantestületéből Gárdái Zoltánné került az iskola élére, aki 1990-ig vezette az intézetet. Az 1980-as években tovább erősödött az iskolát patronáló üzemekkel való jó kapcsolat, amelynek köszönhetően a Dorogi Szénbányák, a Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregysége, a Magyar VISCOSA, a Magyar Villamos Művek Tröszt, az Erőmű Vállalatok jelentős támogatást nyújtott a kívánt szintű szakmai képzés feltételeinek megteremtéséhez és fejlesztéséhez. 1981-ben volt a dorogi bányászkodás 200 éves évfordulója, amelynek ünnepségsorozatába az iskola tanulói is aktívan bekapcsolódtak: tablókkal, modellekkel segítették a kiállítás megrendezését és részt vettek az ünnepségeken. 1982-ben rendeztek először megyei szintű szakmai tanulmányi versenyt a bánya-elektrolakatos tanulók számára, amelyen az iskola egyik diákja a 2. helyen végzett. A következő évben az 1. és 2. helyet, majd a 4., 5., 6. helyet szerezték meg az iskola tanulói. 1984-ben a középfokú képzési célú szakközépiskolák részére is megrendezték az első Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV-t), amelynek döntőjébe már ekkor — s azóta is egy év kivételével minden évben — bejutottak a tanulóink, s ott igen eredményesen szerepeltek: a legjobb 10 hely közül 1994-ig egy 2., 4., 5., 6., két 7., 10. helyet szereztek meg iskolánk tanulói. Az egyéni sikerek mellett csapatsiker is született: 1986-ban megyei szintű számítástechnikai versenyen első helyezést ért el az iskola 3 fős csapata. Az 1980-as évek közepén a középfokú szakképzés oktatási rendszerében ismét változás történt: a technikusképzésnek egy új, 5 éves képzési formája indult meg. így iskolánk az 1985/86-os tanévben a Gépészeti Technikusi Szak mindhárom ágazatán (a bányagépész, a vegyipari gépész és az erőműgépész ágazaton) l-l első osztály kezdte meg tanulmányait az új technikusi tantervek szerint. Ez az ágazatonkénti beiskolázás azonos módon folytatódott a következő négy tanévben is. A jövőbeni beiskolázási gondok enyhítése, s egyben a technikai fejlődés igényeinek kielégítése érdekében az iskolavezetőség — az irányítószervek tá219