Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Simon Tibor (Esztergom): Fél évszázad a műszaki oktatásban. A Bottyán János Műszaki Középiskola története

irodalom (a felszabadulás 10. évfordulójára hirdetett megyei irodalmi pályázaton Mokánszki János III. helyezést ért el A gyufa című munkájával) tantárgyakhoz kötődnek.

20 Az iskola szívesen vállalkozna a nyugati nyelvek fakultatív oktatására is, a diákok érdeklődése igen nagy, azonban a beindítás tárgyi feltételeit nem sikerül megteremteni. A minisztériumba küldött jelentés szerint (1954. október 13.) német nyelvre 113 tanuló, angol nyelvre 23 tanuló és francia nyelvre 18 tanuló jelentkezett.

2 Külön kell szólni a műhelyoktatás helyzetéről. A tárgyi és személyi feltételek adottak. Annak ellenére, hogy az oktatóknak se pedagógiai, se felsőfokú végzettsége nincs, kiváló szakemberek és szívesen végzik munkájukat. A következő években két esetben viszont az is előfordul, hogy az oktató, aki kiemelt szakember volt korábban az üzemében, kéri az igazgatót, hogy engedje visszamenni, mert képtelen a diákokkal a személyes kontaktust megteremteni, az általa megszokott mércének megfelelni. A foglalkozásokon az oktatás és a termelés együtt jelenik meg, 4 éves programterv szerint a KGM által megadott gyártmánytípusokból választhat az iskola (pl. az I. osztályban kalapács, lapos csavarhúzó, szemétlapát, a II. osztályban fűrészkészlet, derékszög, a III. és IV. osztályokban asztali gyorsfúrógép stb.). Az elkészült termékeket a Technikusok Országos Anyagraktárába kell szállítani. Időnként bizonyos, szoros határidejű bérmunkákat is végeznek szintén a minisztérium utasítására (pl. 1954-ben kilincsek készítése — s az elkészült darabszámot naponta kellett jelenteni). Emellett a műhely az iskola karbantartó, felújító részlege is volt: szemléltető eszközöket, használati tárgyakat, tanulói székeket stb. készítettek. A nyári termelési gyakorlatokat a tanulók egy része gyárakba kihelyezve (kezdetben központi irányítás, később választási lehetőség) végezte el, általában minden probléma nélkül. A tanulók másik része az iskolában, a nyári karbantartást elvégezve töltötte le a gyakorlatát. A műhelyben az oktató-nevelő munka kezdetben igen döcögősen indult (ebben vezetői problémák is közrejátszottak), főként a tervezéssel, a szervezéssel és a fegyelmezéssel voltak gondok, később azonban a műhely az iskola stabil, megbízható részévé vált." Szerveződik a diákönkormányzat, fejlődik az ifjúsági mozgalom (DISZ). Az MHK próbázásban a technikum első a város iskolái között. A tanév hagyományos feladatai a kor, a korszellem tükörképei, pl. őszi mezőgazdasági munkák, vasgyűjtés, központi brosúrák alapján megszervezett ünnepek, papír- és rongygyűjtés, ifjúságpolitikai oktatás, pedagógusoknak kötelező ideológiai szemináriumok, tanulmányi kirándulások (Rákosi Művek, Sztálin Vasmű). És minden szinten tervezés jelentés, igazolás — értékelés, bírálat és önbírálat. Ugyanakkor igen szomorú híradások is a pusztulásról, a kótyavetyélésről, a nyomorúságos állapotokról: 1952. december 5-én a megyei tanács értesíti az iskolát, hogy a volt bencés gimnázium jelmezeit és színpadi kellékeit átadta a Petőfi Kultúrotthonnak.

24 210