Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Korreferátumok 1994. április 13. - Simon Tibor (Esztergom): Fél évszázad a műszaki oktatásban. A Bottyán János Műszaki Középiskola története

indulhatott meg az oktatás. Az első évben még délután is kellett tanítani. Különösen a tanműhelyi oktatás megszervezése okozott sok gondot, hiszen sem helyiségekkel, sem felszereléssel, sem szakembergárdával nem rendelkezett az iskola. Ezzel magyarázható, hogy több mint fél évig, a szerszámgépgyár segítsége jóvoltából, üzemi körülmények között folyt a tanműhelyi munka. 1951 májusában sikerült az iskola épületében két földszinti helyiséget mühelyteremmé átalakítani, s ezzel az oktatás minimális feltételeit biztosítani. A következő évben az iskola épületébe költözött az elmúlt évek során Dorogon, a Petőfi Általános Iskolában létrehozott bányaműszaki iskola, melynek igazgatója Csetényi József volt. Az iskola az átszervezés eredményeként bányagépészeti technikummá alakult. Az új tanévben a három iskola kettős igazgatás alatt működött, majd a gépipari technikum igazgatója Csetényi József lett, a bányagépészeti technikumé pedig Tóth Albert. A két iskola az épületet és berendezéseit közösen használta, anyagi ügyeiket a gimnázium gondnoka irányította.

8 Annak ellenére, hogy az 1951/52-es tanév során a gimnázium a vízivárosi iskolablokkba költözött, s a következő évben a bányagépészeti technikum is eltávozott, a tárgyi feltételek csak lassan változtak meg. A szétválás, a felszerelés leltári megosztása (pl. a könyvtár) még évekig tartó folyamat. Az 1952. április 30-án felvett ellenőrzési jegyzőkönyvben a KGM Szakoktatási Főosztályának gazdasági igazgatósága még nagyon sok hiányosságot és megoldandó problémát sorol fel. Az oktatás tárgyi és személyi feltételeinek kialakítása Az egész Főapát utcai épület a technikum kezelésébe került. Ezzel megteremtődött a megfelelő személyi és tárgyi feltételek kialakításának, az oktatás tervszerű megszervezésének a lehetősége. A háborúban megrongálódott épületrészeket kijavították, ezzel a technikumi teremszükséglet kényelmesen biztosíthatóvá vált, viszont a szertárhelyiségek — főként a fizika — továbbra is használhatatlanok maradtak. Ezek rendbehozatalát, működőképessé tételét a KGM és a helyi gyárak segítségével az iskola jórészt saját erőből oldotta meg. Ennek érdekében különösen sokat dolgozott Sárgái József szakos tanár, valamint Nick Lajos és Szopkó Sándor mühelyoktatók.

10 A legnagyobb gondot továbbra is a gyakorlati oktatás feltételinek a biztosítása jelentette. A megoldás felé az első lépést a KGM-ből 1952. október 11-én érkező expressz megbízás jelenthette a Kossuth Lajos utca 18. szám alatti romos ház minisztériumi kezelésbe történő átvételéről.

11 Még abban a tanévben elkészült az új tanműhely, amelyben lakatos, hegesztő, kovács és hőkezelő, illetőleg gépműhelyt sikerült berendezni. A felszereltség azonban még igen elavult és hiányos, hiszen a támogató üzem gépparkja is jórészt korszerűtlen volt. A helyiségek biztosításával viszont megindulhatott a korszerűsítés, ami a legkülönbözőbb forrásokból és formákban valósult meg: egyrészt a technikumok központi 207