Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)

Előadások - Dr. Mészáros István: Komárom-Esztergom megye iskoláinak évszázadai

előadótermében történt. De latin nyelvészeti tananyagok is ránkmaradtak, valamint a komputuszhoz sajátságosan kapcsolódó egészségügyi ismeretek is. Az esztergomi káptalani iskolában tanuló leendő papoknak — kikerülve majd az egyházmegye kisebb-nagyobb településeinek plébániáira — anyanyelvükön kellett megtanítani a plébániai iskola gyerekei számára az alapimádságokat (Miatyánk, Üdvözlégy, Hiszekegy), valamint a tízparancsolatot. Igen korai magyar változatai maradtak ránk e szövegeknek, amelyek a szájhagyományban — leírás nélkül — megszakítás nélkül éltek. Érdemes felidéznünk példaként a tízparancsolatot, amely sok évszázadon keresztül mindenfajta iskolai és iskolánkívüli erkölcsi nevelés alapfoglalata volt. íme, egyik részlete, így tanították az esztergomi káptalani iskolában, s a plébániai iskolákban a 15. század közepén: "(Negyedik): Hogy atyádat, anyádat .tiszteljed és az ő szavukat hallgassad; hajóra tanítanak, fogadjad; ha szegények, segítsed; ha megholtak ne feledjed. Ötöd: Hogy emberöldöklő te ne légy, se kezeddel, se tanácsoddal, se segedelmeddel; ne ölj leieket, embert te nyelveddel rágalmazva. Hatod: Hogy beléndes paráznaságban ne lelessél; te johodban (= szívedben) tiszta légy; beléndes embert baráttá ne végy. Heted: Ne orozz, ragadozó soha ne légy." E tízparancs-töredéket — amely egyike legelső magyar nyelvű tanszövegeinknek — 1465—1467 között írták le, természetesen korabeli, a maitól jelentősen eltérő helyesírással. A rövid szöveg már kiforrott, kicsiszolódott magyar nyelvállapotot örökített meg, hiszen az ezekhez hasonló magyar szövegeknek már hosszú, több évszázados élőszóbeli múltjuk volt, már Szent István első magyar papjai óta érlelődtek, nemesedtek. Különösen szép példája ennek szövegünk első része: a negyedik parancs művészi ritmikus prózája. * # * Majd a 15. század második felében az esztergomi iskolába is behatolt a humanizmus szelleme: megkezdődött az antik klasszikus szerzők, latin és görög auktorok új, humanista szellemű és módszerű tanulmányozása, majd folytatódott Vitéz János esztergomi érseksége alatt s utána is. Külföldi neves humanista oktatók is tanítottak itt ezekben az évtizedekben. Magyarország első gimnáziuma — vagyis a latin és görög szerzők humanista szellemű és módszerű tanulmányozását középpontba állító iskola — Esztergomban működött a 15—16. század fordulója körüli évtizedekben, a káptalani iskola középső tagozataként. Az esztergomi iskola egyik, több évtizeden át használt tankönyvébe a 16. század elején bekerült egy, az esztergomi székesegyház védőszentjéhez, Szent Adalberthez szóló ének, latinul több szakaszban, öt vonalra írt kottájával együtt. Mintha ez a dal az iskola sajátos középkori "indulója" lett volna... A reneszánsz időszakában — akárcsak a többi hasonló nyugat-európai intézményben — az esztergomi káptalani iskolában folyó oktatás is kibővült, ki16