Somorjai József szerk.: Híres iskolák, neves pedagógusok. Az azonos címmel megrendezett nemzetközi iskolatörténeti konferencia előadásainak anyaga. Tatabánya, Esztergom, 1994. április 12-13. (Tudományos Füzetek 10. Tata, 1994)
Korreferátumok 1994. április 13. - Bányai Mátyás (Esztergom): Az esztergomi Szent István Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola. Fizikai tantárgytörténeti gyűjteményünk eredet, állománya, gondozása. Neves fizikatanárok
1852. augusztus 7-én — tanulmányait befejezve — áldozópappá szentelték, és Rimely Mihály főapát az esztergomi főgimnáziumba helyezte. Mikor Kühn elfoglalta első munkahelyét, majdnem üres fizikaszertárat talált, még a leszükségesebb eszközök többsége is hiányzott. Ez nem törte meg a lelkesedését, a szülői házból örökölt kézügyessége most nagy hasznára volt. Jól értett a fa és a fém esztergáláshoz, üvegtechnikához. Kitűnő fa- és fémesztergái voltak, üvegfúvó műhelyt és kovácsműhelyt is létesített a szertárban. De a pártfogók támogatása sem maradt el. 1854-ben a főapát egy 130-szoros nagyítású csillagászati távcsövet adományozott a szertárnak. A távcső jobb kihasználása érdekében a rendház tetején egy jó szabad kilátást biztosító obszervatóriumot létesítettek, amelyet a város érdeklődő közönsége is látogathatott. Kühn ebben az obszervatóriumban rajzolta fel igen nagy pontossággal az ott áthaladó délkört, amelynek a segítségével olyan tökéletesen tudta megállapítani a pontos időt, hogy Schmidt Nándor neves esztergomi órásmester óráinak a járását ennek alapján hitelesítette. Itt az obszervatóriumban Kühn egy napórát is szerkesztett. Az ajándékozók között találjuk Jedlik Ányos nevét is, aki saját maga által készített optikai ráccsal gazdagította a szertárat (sajnos ezek a darabok elvesztek). De ott találjuk a pártfogók között az egykori tanára, Kreusz Krizosztom neve mellett más tanártársak, tanulók, barátok, egykori tanítványok nevét is. Kühn rendkívül rokonszenves egyénisége más támogatókat, segítőtársakat is vonzott a szertárfejlesztő munkához. Ilyen hűséges segítőtársa volt Leute It Vince császári és királyi nyűg. áll. tüzérkapitány, aki szívesen vett részt mindenféle barkácsmunkában, szerelésben. Az 1869/70-es tanév végén kiadott évkönyvben már 444 féle eszközt sorolnak fel a természettani (fizikai) szertár állapotának ismertetésekor. Ebben a felsorolásban csillaggal jelölték meg azokat az eszközöket, amelyek Leutelt Vince közreműködésével készültek. Közel hetven eszköz mellett találhatjuk meg ezt a jelzést. Dr. Nemtsák János ny. főreáliskolai tanár, Kühn tisztelője és jóbarátja elbeszéléséből tudhatjuk meg, hogy Kühn olykor fél éjszakát is a szertárban töltött az eszközök készítésével, javításával foglalatoskodva. A nyári szünetekben gyakran kereste fel Kühnt laboratóriumában az esztergomi születésű Schenek István gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanársegéd. Több fizikai tárgyú értekezést, magyar és német nyelvű fizika tankönyvet írt. 1865-ben tankönyvbírálatra kérték fel, több szakkönyvet fordított magyarra. Rimely Mihály főapát 1865-ben bekövetkezett halála után, Kreusz Krizosztom — Kühn atyai barátja, egykori tanára és tanártársa lett a főapát. Az új főapát jól ismerte Kühn kiváló gyakorlati képességeit, és elhatározta, hogy a rend gazdasági ügyeinek intézésébe vonja be. Kiküldte az 1867-es párizsi világkiállításra, s megbízta, hogy útközben tanulmányozza több németországi birtok kezelését. 1868-ban a kismegyeri bencésbirtok jószágkormányzója lett. A nagyon rossz talajviszonyokat, a kavicsos, homokos talajt fásítással megjavította, és a többi bencés birtok művelésénél is alkalmazott gazdasági rendszert dolgozott ki. 196
